A főigazgató-helyettes arról is tájékoztatta az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság tagjait, hogy az ÚMFT keretében a megítélt források aránya 24, míg a szerződéssel lekötött pénzösszegé 19 százalék. Becker Pál igen alacsonynak tartotta a ténylegesen kifizetett források arányát, ami 2,3 százalékot tett ki. Ez utóbbi a főigazgató-helyettes szerint akár egyik okai is lehet egy esetlegesen a későbbiekben bekövetkező forrásvesztésnek. A kifizetett pénz mintegy 84-85 százaléka ugyanis a kiemelt projektekhez kapcsolható.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) általános főigazgató-helyettese úgy vélte: a forrásvesztés kockázatát növelik a rendszerben meglévő további gondok is. Példaként említette, hogy az úgynevezett EMIR-rendszerben a zárlati és a követetés kezelési folyamatok nem mindig működnek megfelelő színvonalon. Emellett az úgynevezett szabálytalanságkezelés sem mindig megfelelő. Erre példaként a kohéziós alapot, ezen belül is a környezetvédelmi ágazatot hozta fel. De az irányító hatóságok rendszeres ellenőrzését is hiányolta.
Stabilizálódik a rendszer
Pozitívumként említette Becker Pál az ÚMFT intézményrendszerének stabilitását, továbbá azt, hogy a strukturális alapoknál 84,9 százalék a felhasználási arány - ami uniós keretek között is jónak nevezhető -, míg a kohéziós alapok felhasználási aránya 47,3 százalék. Ez utóbbi a középmezőnynek felel meg - mondta a főigazgató-helyettes.
Az ellenzéki képviselők - Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), a bizottság elnöke és Nógrádi Zoltán (Fidesz) - súlyos rendszerhibákat emlegettek, míg a kormányoldal - Veres József (MSZP) és az ülésen jelen lévő Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára - úgy vélte, hogy az államigazgatásban minden lehetséges módon támogatják az ÚMFT projektjeinek sikeres megvalósítását.
