2021-ben a zsarolóvírusok által kifizetett váltságdíjak összege átlagosan 250 millió forint volt. De a cégeknek ezen felül a helyreállításra (ellátási láncok és rendszerek helyreállítása, reputáció, veszteség okozta kár összege, kríziskommunikáció) is kellett költeniük, ami átlagosan 540 millió forint volt. Ezek összesen már közel 1 milliárd forintot tettek ki, amit egy cég sem tud a szőnyeg alá söpörni.
„Magyarországon ennek ellenére sok magyar cég úgy gondolja, nem érheti ilyen támadás, nincs érzékeny adata és pénze, de ezek hamis biztonságérzetet adnak” – figyelmeztet Bor Olivér.
Adathalászat
A Covid idején rengeteg adathalász levelet küldtek Müller Cecília, vagy az Országos Rendőrfőkapitányság nevében. De míg régen helytelen magyarsággal íródtak, ma már odafigyelnek erre is. A pszichológiai manipuláció továbbra is erős, hogy rá akarnak venni minket a személyes és pénzügyi adataink megadására, vagy applikácók, mellékletek letöltésére.
Ezeknél ma már sokkal több messenger- és sms-üzenettel vagy hanghívással lehet találkozni. Sok kiberbűnöző ügyintézőnek adja ki magát, úgy próbál az adataink beazonosításával átverni minket, és ennek még mindig sokan bedőlnek. „Érdemes felkeresni jótanácsokért a kiberpajzs.hu-t, vagy a „Minden kiberül” podcastot, itt az utolsók egyike épp a kibervédelemről és a NIS2-ről szól. Utolsó epizódunkban Tatár Csillát láttuk vendégül, aki arról beszélt, hogy nevével hogyan kínáltak befektetési csalásokat Facebookon” – mondja Bor Olivér.
