Az adathalászat pedig a leggyakoribb támadási módszer a világon. A hekkelések körülbelül 30 százaléka adathalász-támadással kezdődik, ezzel próbálnak bejutni az infrastruktúrába. Ez leginkább a pénzügyi szférát, az infokommunikációs szektort és a digitális infrastruktúrákat érinti.

„A pénzügyi szféra Magyarországon abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kiberpajzs együttműködésnek köszönhetően - amiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kibervédelmi Intézete és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is benne van - 2023 utolsó negyedévében csökkent a pénzügyi csalások kárértéke, azaz kevesebb embert vertek át ebben az időszakban. De az elszenvedett online csalási károk összege Magyarországon még így is meghaladta a 30 milliárd forintot és nagyjából 20 ezer ember vált áldozattá, legalábbis akikről tudunk” – mutatott rá a szakértő, aki szerint durva, hogy

manapság a vadászgépekre sokkal nagyobb veszélyt jelent egy-egy kibertámadás, mint egy ellenséges rakéta, különösen annak tekintetében, hogy a szomszédunkban is háború zajlik.

Átalakultak a zsarolóvírusok

A zsarolóvírusoknál 2017-től mérik, hogy milyen arányban változtak a kifizetett váltságdíjak összegei globálisan. 2019-ben, a Covid idején szinte megnégyszereződött, az igazi felfutás pedig 2020-ban, a járvány kellős közepén történt. 2021-ben még nagyobb károkat okoztak a zsarolóvírusok, de aztán 2022-ben csökkentek.

Hogy mi jellemezte 2023-at? Újdonság, hogy a zsarolóvírus-támadások környezete és mibenléte megváltozott, átalakult. Már nem önmagában használják, hanem kiegészítő faktorként, például DDoS-, vagy adathalász-támadásokkal vegyítik. Bár 2023-ról még nincs teljes Eurostat-adat, de azt jósolják, hogy a zsarolóvírus-támadások által kifizetett váltságdíjak összege megdöntötte a 2021-es rekordot.