Szakértők szerint már a közeljövőben várható a mesterséges intelligencia demokratizálódása. A várakozások szerint hamarosan nemcsak minden cég, de a cégek minden alkalmazottja számára valamilyen szinten elérhető lesz az MI, vagyis a lehető leghatékonyabb folyamatok eléréséért a társaságok pár éven belül működésük minden mozzanatát gépi asszisztenciával végezhetik. Még a pandémiához visszacsatolva: a Net Solutions üzletfejlesztési tanácsadó cég idei felmérése szerint az egészségipari vezetők 57,7 százaléka tervezi, hogy MI-be és gépi tanulásba fektet be, hogy felgyorsítsa a digitális átállását.

Az EY egy idei felmérése kimutatta, hogy a vizsgált vállalatok 60 százalékánál a technológiai befektetések legnagyobb részét a felhőalapú számítástechnikába tolt pénzek tették ki az elmúlt két évben, és 53 százalékuk azt valószínűsítette, hogy ez a következő két évben is így marad. Valóban, a cégek az utóbbi években elkezdtek jobban ráfeküdni felhőkre, pontosabban a multifelhőre, ez pedig slágerré tette a felhőkhöz tartozó infrastruktúra-fejlesztést. Vagyis most már egyre kevesebben vannak, akik az adataikat csak egy helyen tárolják, és nő azok száma, akik a csomagjaikat több privát és nyilvános felhő között terítik szét. Az indokok között mindig ott van az elővigyázatosság.

Ami nélkül ilyen összeállítás nem létezhet

Senkit sem fog meglepni, de a következő években is fókuszban marad a kiberbiztonság. Arról csak akkor feledkezhetnénk el, ha valami csoda folytán egy analóg fordulat állna be a világban, márpedig, mint látjuk, ilyen egyhamar nem lesz. Lesz ellenben még több hekkertámadás. Álljon itt két nyugtalanító szám: az Arkose Labs információbiztonsági cég csak a tavalyi év első négy hónapjában 445 millió kibertámadást regisztrált az élet minden területén. A Verizon nyáron kiadott adatsértési jelentése szerint pedig 2020-ban csak pénzintézeteket több mint 1500-szor támadtak meg kiberbűnözők. Ebből majdnem félezerszer sikerült is adatokat lopniuk.

Nem csoda, hogy az EY kutatása szerint a vállalatok 38 százalékánál top prioritás a biztonság fejlesztése. Más kérdés, hogy a cég másik kutatása – mely kimondottan a pénzintézetekre fókuszált – meg azt mutatta ki, hogy a megkérdezett szervezetek 87 százalékának nincs elég pénze a kiberbiztonság és az ellenálló képesség vágyott szintjének eléréséhez.

És még

Végül szántsunk át néhány további területen, melyek között van, aminél borítékolható a további erősödés, mások jövőjéről viszont még csak latolgat a világ. Folytatódik az érintésmentes tranzakciók és ügyintézések terjedése, csakúgy, mint az automatizációé. A blokklánc-technológia kitörhet a kriptovaluták világából, és átterjedhet más iparágakra. Ha már a kriptoknál tartunk, a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé vált Salvadorban. Egyelőre nem egy sikertörténet, de a virtuális pénz egyes várakozások szerint a következő években egyre nagyobb teret kaphat ilyen minőségben is; főleg Latin-Amerika más országaitól és Afrika országaitól várható, hogy maguk is a salvadori útra lépnek, de legalábbis erősen fontolóra veszik azt. És végül: a Google tavasszal bejelentette, hogy egy évtizeden belül kifejleszti a hibátlanul működő, piacképes kvantumszámítógépet. Ha ez megvalósul, akkor végképp minden tudományos munka turbófokozatra kapcsolhat, legyen szó akár új vírusok elleni vakcinák vagy hatékony szén-dioxid-csapdázó berendezések kifejlesztéséről.