Tényleg Facebook-függő a magyar

A magyarok nagyobb részének növekedett a Facebook-aktivitása az elmúlt egy évben annak ellenére is, hogy többségük attól fél, személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyre népszerűbb - Kép: Pixabay

A közösségi oldal népszerűsége az 50 év fölöttiek körében növekedett a leglátványosabban, a 19-29 évesek pedig sokszor a függőség egyes tüneteivel szembesülnek - derül ki abból a nem reprezentatív, ugyanakkor 31,185 internetező szokásait felmérő online kérdőíves kutatásból, amelyet az Aegondirekt.hu végzett el.

A megkérdezett 31,185 ember több mint fele, 50,3 százaléka (15,689 fő) válaszolt úgy, hogy naponta többször is használja a közösségi oldalt, s a kutatásban résztvevő internetezők mindössze 2,9 százaléka (911 fő) jelölte meg azt a választ, hogy nem regisztrálta magát az oldalon, vagy soha nem használja azt. Ráadásul az elmúlt egy évben a felhasználók aktivitása is növekedett: az összes megkérdezett 56 százaléka gyakrabban használja a Facebookot, mint egy évvel ezelőtt, s csupán a válaszadók 6,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy manapság már ritkábban lép be a legnépszerűbb közösségi oldalra. Míg a 19-29 éves korosztály tagjai közül a megkérdezettek 51,3 százaléka használja többet manapság a facebookot, mint egy éve, az életkor emelkedésével egyre nagyobb lesz ez a szám: a 30-39 évesek 54,5 százaléka, a 40-49 éves korosztály 57,1 százaléka, az 50 fölöttiek pedig 60,6 százaléka tölt el több időt facebookozással mostanában, mint egy évvel ezelőtt. (Nem véletlen, hogy a cégek is mindinkább alkalmazzák marketingcélokra a közösségi oldalakat.)

A függőség egyes tünetei jelentkeznek

A kutatásban megkérdezett 31,185 fő közül minden harmadik –a 19-29 éveseknek pedig 41,9 százaléka – válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érezte-e már dühösnek vagy feszültnek magát azért, mert valami miatt nem tudott hozzáférni a facebook-profiljához. Ez lehet a függőség egyik jele, amely a kutatás szerint inkább a nőkre jellemző: a megkérdezett hölgyek 38,6 százaléka, míg a férfiak csak 26,8 százaléka számolt be arról, hogy érezte már magát dühösnek vagy feszültnek, amikor nem tudott belépni a közösségi oldalra. Ugyancsak érdekes az is, hogy a kutatás szerint 10-ből 4-en – a fiatalok közül 10-ből 5-en – szokták gyakran, vagy néha úgy érezni, hogy a Facebook használata hátráltatja őket a napi – például munkahelyi, iskolai, otthoni, vagy egyéb – feladataik elvégzésében.

Ideális munkaerő a közösségi oldalak segítségével?
Az interneten található információk értékét hazánkban is egyre több munkáltató ismeri fel – ezeket tudatosan használva pedig az álláskeresők is újabb értékes eszközt kapnak a kezükbe. A munkavállalók kiválasztása során számos multinacionális vállalat jött rá arra, hogy a tradicionális feltételek – mint az elvégzett iskola minősége, jegyek, szakmai tapasztalat – helyett sokkal hatékonyabb mérőszámokat is be tudnak venni a keresési folyamatban.
„Sokan tehát a fontos szociális, foglalkozási vagy rekreációs tevékenységeik feladása vagy háttérbe szorítása árán is facebookoznak, s intenzív negatív érzéseket vált ki bennük az, ha a külső körülmények ebben meggátolják őket” - fejti ki Marosvölgyi Péter, az Aegondirekt.hu vezérigazgatója.

Félünk az adatlopástól

A kutatás szerint a Facebookot használók több mint fele, 59 százaléka (18, 402 válaszoló) tart attól, hogy személyes adataihoz a közösségi portálon keresztül nem kívánatos személyek is hozzáférhetnek, bár úgy tűnik, ez nem tartja vissza őket attól, hogy többet használják a közösségi portált.

„Bár a kutatásból kiderült, hogy a többség félti személyes adatait, sokan megfeledkeznek a közösségi oldal biztonságos használatáról, s gyakran nemcsak személyes adataik védelméről nem gondoskodnak kellőképpen, de otthonuk vagy vagyontárgyaik biztonságával sem törődnek, s például kiteszik az oldalra, hogy milyen új autót vásároltak, vagy melyik távoli országban és meddig töltik a szabadságukat” - figyelmeztet a lehetséges veszélyekre a felmérést végző Aegondirekt.hu vezérigazgatója, Marosvölgyi Péter.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo