Az angliai Bristolban éppen egy pilot-projektet tesztelnek a helyi városi tanács munkatársai, melynek révén a szociális munkások feladatai jobban ütemezhetők és a korábbiaknál jóval hatékonyabbá tehetők. Az AI olyan, anonimizált adatok, mint például a tartozás mértéke, esetleges antiszociális viselkedés, és az iskolalátogatás kielemzésével egyfajta családprofilt alkotnak meg, és így belövik azt is, mire is van ténylegesen szüksége a család tagjainak.
Megbízhatóság és civil félelem - ezek miatt aggódnak a felhasználók
Hosszabb távon lehet majd kombinálni a CCTV kamerákat, a mesterséges intelligenciával és az arcfelismerő technológiával, az így kielemzett és továbbított felvételek segítségével a korábbiaknál sokkal több bűnügy előzhető meg időben, mint korábban. Mindezt persze – már csak a lehetséges visszaélések miatt is – civil jogvédő csoportok élesen ellenzik.
Komoly aggályok vannak ma még a rendszerbe kötött városi okoseszközök megbízhatóságával kapcsolatban is.
Az intelligens utcai lámpaoszlopok nemcsak az energiahatékony világítást, a levegőminőség-figyelőket, az elektromos töltőállomásokat, a parkolási érzékelőket és a zajmonitorokat egyesíthetik, de komplexitásuk miatt ma még igen könnyen meg is hekkelhetőek.
A biztonsági hiányosságok miatt ma még számos távközlési társaság és technológiai munkacsoport dolgozik az IoT és az 5G hálózatok biztonsági szabványain.
2023-ra azt feltételezik a témában járatos szakértők, hogy az intelligens város projektek mintegy 30 százaléka három fő okból bukik majd meg: a technológia képtelen majd kielégíteni a növekvő keresletet, a lakosok aggódnak majd adataik nem biztonságos felhasználása miatt, és az intelligens városok értéke a vártnál jóval alacsonyabb lesz, vagyis ezekben élni nem jelent akkora életminőség javulást, mint korábban hitték.
Az intelligens városi projektek gyakran nem lépnek túl a kísérleti szakaszon, a ma folyamatban lévő ilyen típusú fejlesztések 60 százaléka még ebben a szakban van – állítják a Gartner elemzői.
