A mesterséges intelligencia kapcsán zajló versenyben a kimaradástól való félelem (Fear Of Missing Out, FOMO) is szerepet játszhat, mely szintén ösztönzőleg hat a hardveres beruházásokra. A vállalatok nem akarnak lemaradni a vetélytársaik mögött az AI kihasználásában, de ez vélhetően csak akkor tudja fenntartani a beruházások volumenét, ha a vállalkozások anyagi előnyt is tudnak kovácsolni a mesterséges intelligenciából. Az AI-hardverek iránti kereslet nagy része a kockázati tőkebefektetők által támogatott startupoktól származik. Sok ilyen startup nem nyereséges, és ha ez így marad, a kockázatitőke-finanszírozás lassulni fog, ami a hardverek iránti keresletre is hatással lesz.

Az ipari integráció mértéke változó

Vannak olyan iparágak, amelyek szereplői képesek voltak beszerezni a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardvert, és gyorsan megtalálták az új módszerek integrálásának módját, így azok kézzelfogható értéket adtak a működésükhöz. Ezek a vállalatok jellemzően médiaalapúak, és üzleti modelljük középpontjában a kreatív feladatok, például a zenei, video- és játéktartalom-előállítás állnak. Vannak olyan munkakörök is, amelyek könnyen ki tudják használni az AI-technológiát, ilyen például a kódolás.

Más iparágak esetében kevésbé egyértelmű, hogy milyen úton-módon lehet pénzzé tenni az AI által kínált lehetőségeket. Az üzleti modell alapján működő nagyvállalatok, például a pénzügyi és az egészségügyi szolgáltatók, a multinacionális vállalatok és konglomerátumok, valamint a kormányok olyan nagy, működési szempontból sokszínű szervezetek, amelyek a legtöbb pénzt fordítják informatikai kiadásokra. A vállalati AI nem tett akkora előrelépést tavaly óta. Rengeteg teszt és próbaüzem zajlik, de az AI alkalmazása mellett szóló üzleti érvek megtalálása terén nem történt érdemi áttörés. A vállalati ügyfelek még mindig keresik az AI integrálásának módjait, és nem tudni, hogy ez a „felfedező” szakasz meddig tart.