Nyílt forráskód: előnyök és hátrányok

A nyílt forráskódú szoftverek mostanra üzleti területen is valós alternatívát kínálnak. A bennük rejlő lehetőségek ellenére azonban, ellenállva a szabadság mámorának, az esetleges váltást alaposan meg kell tervezni.

A számítógépeken használt szoftverek esetében a program megvásárlásával a felhasználó mindössze jogosultságot vesz annak használatára, de nem válik a termék birtokosává. A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek ezzel szemben bárki által használható, szabadon másolható, terjeszthető és módosítható számítógépes alkalmazások. Megjelenésük és elterjedésük mögött a valós igények mellett komoly, a szerzői jogok megváltozásáról és az emberek szabadsághoz való jogáról és önkéntes együttműködéséről szóló filozófia is áll.

Nincs költségek nélkül

A „szabad" nem feltétlenül jelent ingyenességet. Bárki bármennyiért árusíthatja a kérdéses programokat, ha egyébként teljesíti az előírt „szabadságjogokat". Bár a legtöbb esetben a szabad szoftverek ingyen letölthetők, előállításukért vagy terjesztésükért lehet pénzt kérni, és nemcsak jelképes összeget vagy költségtérítést, hanem bármennyit. Ez a fajta üzleti modell azonban elsősorban nem erre, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokra koncentrál. A leggyakoribb nem ingyenes licencmodell az előfizetés, mellyel tulajdonképpen a technikai támogatásért és a szoftverek naprakészen tartásáért fizetünk. Bizonyos termékek pedig csak magáncélú felhasználás esetén ingyenesek, az üzleti alkalmazásért fizetni kell.

Támogatná a kormány is
A szeptember elején Budapesten lezajlott OpenOffice.org konferencián elhangzott nyitóbeszédében Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára méltatta a szabad szoftveres mozgalom tagjainak eredményeit, példaként említve az Open Document Formatot (ODF), vagyis a nyílt dokumentumformátumot, amelyhez a kötelező igazodást a közbeszerzési eljárásokban az Európai Unió irányelvbe foglalta, és ezt eddig kilenc tagállam be is építette saját jogrendszerébe. Nyitrai beszédében az is elhangzott, hogy a kormány a szabad szoftvereket és a nyílt dokumentumformátumot egy lehetséges eszközként tartja számon az ország kiszolgáltatott helyzetből való kimozdítására, és szeretné csökkenteni az informatikai piacon kialakult versenytorzító helyzetet.

Egy cég számára megfelelő, összetett rendszerben jó eséllyel költségei lesznek a bevezetésnek, integrációnak. A mindennapi munkaeszköz megváltozása miatt elengedhetetlen az alkalmazottak oktatása a munka színvonalának fenntartásához, de pénzbe kerülhet a programok lefordítása, és az is gyakran megesik, hogy valaki egyedi fejlesztés, kiegészítés létrehozásáért fizet egy programozónak. Kétségtelen előny ugyanakkor, hogy a rendszer szabadon bővíthető, a szoftver kipróbálásának, használatának általában nincs költsége, és licencköltségekkel sem kell számolni, akárhány felhasználó számára kívánjuk elérhetővé tenni a programot. A szabad szoftverekhez is tartozik licenc, de ezek leginkább a szoftverfejlesztőket és nem a felhasználókat érintik.

Mindig mindenkinek?

A nyílt forráskódú szoftverek használata elvileg minden cég számára lehetőség. A terjedés egyik kritikus pontja viszont, hogy az alapvető munkaeszközök megváltoztatását jelenti. Ezért a váltást jól előkészítve és több lépésben érdemes végrehajtani. Az átgondoltság egyaránt fontos technológiai és költségszempontból is. Az OpenSKM ajánlása szerint a szükséges felmérések és a migrációs terv elkészítését követően első lépésben a vállalat a használatban lévő platformon alkalmazza a nyílt forráskódú irodai szoftvert. Az OpenOffice.org, StarOffice és az egyéb elérhető verziók minden elterjedt platformon (Linux, Mac OS X, Solaris, Windows) működnek, így ennek végrehajtása - a szükséges migrációs feladatok elvégzése után - semmiféle akadályba nem ütközik. Második lépésben kerülhet sor a választott nyílt platform bevezetésére.

Az azonban, hogy az átállás mindenki számára lehetséges, nem jelenti azt, hogy minden munkafolyamat elvégezhető a pillanatnyilag elérhető nyílt szoftverekkel. Például bizonyos pénzügyi feladatok vagy a cég esetleges külső partnereinek való megfelelés miatt lehetséges, hogy egyes munkafolyamatok esetében továbbra is a korábban használt szoftver mellett marad a cég. Bizonyos összetett rendszerek - például ERP - bevezetése esetén pedig akár hátránnyá is válhat a szabad szoftverek legfontosabb előnyeként hangoztatott tény, hogy sok nyílt rendszer nem konkrét céghez, hanem egy lazábban szerveződő fejlesztő csapat vagy kisebb cégek sokszor kissé informális együttműködésének az eredménye. Érdemes előre felmérni, hogy melyek azok a területek, ahol a nyílt szoftverekre való átállás gond nélkül megvalósítható. A tapasztalatok szerint az adminisztráció, a raktározás például tipikusan ilyenek, de egyre kevesebb a kizárólag zárt forráskódú alkalmazásokkal működtethető terület.

Az átállás másik, nem technológiai jellegű kritikus pontja az alkalmazottak képzése az új programra való váltás előtt. Ez a lépés kihagyhatatlan, hiszen tapasztalatok szerint még az azonos szoftver újabb verziójának használata is komoly nehézségeket okozhat, a teljesen ismeretlen felület használatának megtanulása - még ha sok esetben többé-kevésbé hasonlít is a megszokottra - szakértő segítséget és megfelelő időráfordítást igényel.

Helló, Libre
A Sun Microsystems tíz évvel ezelőtt tette közzé a StarOffice forráskódját, hogy nyílt forráskódú fejlesztői közösséget építsen a programhoz. Így indult el az OpenOffice.org projekt, amely mára a második legnépszerűbb irodai szoftvercsomag a Microsoft Office családja mögött. A Sun felvásárlását követően a projekt legfőbb támogatója az Oracle lett, bár a résztvevők között megtalálható az IBM, a Novell, a Red Hat és a Google is. Időközben a StarOffice neve is Oracle Open Office-ra változott. Most a közösségben eddig is nagy szerepet játszó fejlesztők létrehoztak egy szervezetet The Document Foundation néven, amelynek célja az OpenOffice.org közösség fejlődésének előmozdítása egy új, nyílt, független, meritokratikus szervezet kifejlődése irányába. Az új szervezet LibreOffice néven viszi tovább a projektet, remélve, hogy csak ideiglenesen, ha az Oracle végül átengedi a tulajdonában lévő ismert védjegyet. A kezdeményezést máris sok nagyvállalat – például a Google, a Red Hat vagy a Novell – támogatja, az Oracle egyelőre nem nyilatkozott.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo