A 2000-es évek közepén, ahogy egyre több háztartás rendelkezett már interneteléréssel, körvonalazódni látszott az egészségügy és az orvos–beteg kapcsolatok egy új fejezete: az egészség 2.0. Az egészségüggyel, betegségekkel, megelőzéssel foglalkozó blogok, weboldalak, személyre szabható keresőfelületek és fórumok ahhoz vezettek, hogy a fogyasztók számára a korábbinál sokkal szélesebb információtömeg vált elérhetővé, tudatosabbá váltak, és könnyen tanácsot kérhettek akár más felhasználóktól is – írják a PwC szakértői 7 meghatározó fogyasztói trendet bemutató friss tanulmányukban. (A fogyasztók összekapcsolódása a marketingben is komoly változásokat indít el.)
Gépek találkozása?
Az orvoslás átalakulásában azonban nemcsak a növekvő, elérhető információ mennyiség játszik szerepet, hanem a technológiai fejlődés is. Az okostelefonok és hordható okosórák vagy karpántok megjelenésével ez az informáltság és tudatosság új szintre lépett: a fogyasztók már nemcsak olvashatnak az őket érdeklő témákról, de azonnal rendelkezésre álló, objektív, mérhető adatokat is elemezhetnek saját fizikai állapotukról. Előbb-utóbb a szokásos orvosi vizit nem az orvos–beteg személyes találkozásával fog kezdődni, hanem egy e-mail-váltással: a beteg az okostelefonjáról elküldi a hetek óta rögzített alvásgörbéit, EKG-ját, véroxigénszintjét és akár a vérképét is. Elérhető közelségbe kerültek a hordható orvosi okoseszközök, és ma már egyáltalán nem extrém vízió, hogy valakinek a karján vagy a csuklóján van egy érintőképernyős kis kütyü, ami akár a nap huszonnégy órájában rögzít bizonyos adatokat.
Mindebből pedig egy teljesen új beteg–orvos kapcsolat következik, hiszen az információk már mindkét félnek elérhetők lesznek, így orvos és beteg partnerként áll majd egymással szemben. Míg az orvos–beteg kapcsolatokat korábban az jellemezte, hogy minden tudás és információ az orvos kezében volt, addig ez az internet megjelenésétől eltolódott abba az irányba, hogy a beteg kezdeményező szerepben már akár párbeszédet is tud folytatni arról, hogy milyen egészségügyi megoldás lenne számára a legjobb – írják a PwC szakértői.
Tudatosabbá válunk
Az elérhető információk növekedésével a fogyasztókban egyre inkább tudatosul, hogy a stressz, szorongás – amellett, hogy önmagában kellemetlen – akár fizikai betegségek kialakulásához is hozzájárulhat (itt olvashat arról, hogy mi történik, amikor stressz ér minket), vagyis megváltozhat az a rossz beidegződés is, hogy amíg nincs baj, nem foglalkozunk az egészségünkkel, ha pedig betegek leszünk, elmegyünk az orvoshoz, és azt várjuk, hogy oldja meg a problémát.
A folyamatos nyomon követést egyre több applikáció segíti, a PwC adatai szerint az ezeket az alkalmazásoknak a felhasználói 48 százalékban 18–34 év közötti, ami komoly piacot sejtet. Ugyanakkor az adatok szerint a felhasználók 50 százaléka fél éven belül abbahagyja a használatot, ami talán azt mutatja, hogy egy jelentős csoportot még inkább a kezdeti lelkesedés hajt. A változások a cégek számára is lehetőségeket teremtenek. Az egyik legextrémebb eszköz az okosvilla, amely nem engedi, hogy gyorsan együnk, hiszen az egészségtelen. Ha túl gyorsan vinnénk be a következő falatot, a villa rezeg, és pirosan világít. Bár feltehetőleg nem ez lesz a legelterjedtebb termék a témában, jó példa rá, hogy merre mehetünk. A PwC elemzői szerint az alábbiak lesznek a meghatározó irányok:
Tegyük az orvost a zsebébe!
Egyre több fogyasztó fordul „dr. Google-hoz” egészségmegőrzési célból, vagy öndiagnosztizáláshoz – ez a folyamat nem állítható meg. Igény van a megbízható, okostechnológián alapuló, viselhető (okosóra) vagy a fogyasztónál mindig megtalálható (okostelefon) applikációkra, megoldásokra.
Figyeljük meg, mire kíváncsi!
Az egyes generációk eltérő módon érdeklődnek azon tevékenységek, testi reakciók iránt, melyeket az okoseszközök megfigyelnek. Az átfogóan sokakat elérő termékek titka az egyszerűségen és személyre szabottságon túl az lehet, ha a termékfejlesztésbe még inkább bevonják a szakértőket (orvosokat, gyógyszerészeket).
Nyerjünk időt stresszkezeléssel!
A stressz kezelésével, a figyelem növelésével jelentősen javítható a munkavégzés hatékonysága, így számos fejlesztést eredményezhet, ha a gyártók és szolgáltatók a munkaadókra mint potenciális érintetti csoportra tekintenek.