Nagy pénz, nagy botrány – az Intel (le)bukása

A félvezetőgyártás példátlanul súlyos botránya ráirányítja a figyelmet e kulcsiparág jövőjére. Mi lesz az Intellel és társaival? Miért, hogyan tűnt el a félvezetőgyártás Európából, miért vezetnek az amerikaiak – és versengenek velük egyre sikeresebben az ázsiaiak?

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A botrány első számú vesztesei természetesen a fogyasztók, hiszen kiderült, hogy a félvezetőgyártók hibájából számítógépeink, mobil készülékeink kényes, bizalmas adataihoz évtizedek óta hozzáférhettek mások. Így nem volt csoda, hogy a legnagyobb chipgyártó, az Intel részvényeinek árfolyama a múlt héten 10 százalékot esett, s bár aztán megszilárdult, az ingadozás mutatta: olyan súlyú jelenségről van szó, mint amilyen a nagy német autógyárak dízelbotránya. És itt még nagyobb pénzekről van szó.

Kép: Pixabay

Az elmúlt években a világ félvezetőgyártása csak egy utat  ismert, a felfelé vezetőt. 2000-ben lépték át az éves 200 milliárd dolláros forgalmat, tíz évvel később már meghaladták a 300 milliárdot, tavalyra pedig a 400 milliárdot. Jócskán: 2016-ról 2017-re 22  százalékkal nőtt az iparág forgalma, csaknem 420 milliárdra...

Miközben változott a rangsor: az amerikai Intel, amely lényegében négy évtizeden át vezette a mezőnyt, a második helyre szorult a koreai Samsung mögött. Bennfentesek szerint ez a helyzet csak átmeneti lehet, mert a verseny egyre élesedik, de annak egyre kevésbé része az európai ipar. Napjainkban a világ 10 legnagyobb chipgyártója között már csak egyetlen európai van, a Philips félvezetőgyártásából 2006-ban kivált NXP. Az is a 10. helyen, de hamarosan már nem jegyzik: az egyik kaliforniai óriás, a Qualcomm, csaknem 45 milliárd dollárért vásárolja meg a  holland vállalatot.

Ezzel eltűnik az utolsó jelentős európai. A német Infineon még 2011-ben eladta mobilkészülék-félvezető-gyártását az Intelnek 1,4 milliárdért,  két éve a brit Arm chipgyártó került 30 milliárdért japán kézbe, míg a műszakilag vezető német Qimonda csődbe jutott. A helyzet mögött eltérő gazdaságpolitikák állnak. Az EU nem engedi meg, hogy tagországaiban költségvetési támogatást kapjanak pénzügyi nehézségbe került vállalatok, míg Koreában, Kínában ez lehetséges. Így az európai üzemeket bezárták, gépekeit, tudásukat átvették az ázsiai vagy az amerikai vállalkozások.

Energiaválságot okozhat a komputerek fejlődése
Csodás komputerekkel rendelkezünk 20-25 év múlva, de a csipjeik olyan sok energiát fognak igényelni, hogy nem leszünk képesek ellátni a számítógépeinket elektromos árammal. A tudósok becslése szerint legkésőbb 2040-re a számítógép-technológia eléri a fizikai lehetőségek határát.
Európa most ébred rá riadtan a helyzetre: az Egyesült Államok immár vitathatatlanul az első a  technológiában, ott vannak a legfontosabb számítógépgyártók, félvezető-fejlesztő és szoftvercégek. Miközben Kína azt tűzte ki célul, hogy a chipiparban lekörözze mind Japánt, mind az európaiakat, és felzárkózzék Amerikához, s ehhez milliárdos állami támogatásokat folyósítanak.

Európa jelenlegi legfontosabb félvezető gyára a szászországi Drezdában van, és Angela Merkal kancellár már korábban támogatást ígért ennek a kulcsiparágnak. Tavaly májusban európai félvezetőgyártók és kutatóintézetek létrehozták a Productive 4.0 nevű kutatási szövetséget, hogy segítségével felvegyék a versenyt Amerikával és Ázsiával.

A digitalizálás következtében mélyreható átalakuláson megy át világunk. A verseny most azért folyik, hogy ki szállítja ehhez a meghajtó erőt, a félvezetőket. Amint napjaink botránya mutatja: kicsinynek látszó, de súlyos következményekkel járó biztonsági hiba dönthet a versenyben. (Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung).

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo