A mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközök elősegíthetik az ötletek kidolgozását, szövegek és tartalmak összefoglalását, átfogalmazását, vagy akár egy üzleti stratégia alapjainak megalkotását, de használatukkal például hibákat is könnyebben találhatunk meg egy programkódban. Az AI használata során viszont nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az eszközökbe bevitt adatok felett többé nem lesz hatalmunk, miután megnyomjuk a küldés gombot.
Az ESET kutatói arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM), például a ChatGPT használatakor aggodalomra ad okot, hogy érzékeny adatokat osztunk meg nemzetközi nagyvállalatokkal. Ezek a rendszerek online szövegek felhasználásával hatékonyan képesek értelmezni és megválaszolni a felhasználók kérdéseit. Azonban minden alkalommal, amikor kapcsolatba lépünk egy chatbottal és információt kérünk, fennáll a veszély, hogy érzékeny adatokat osztunk meg magunkról vagy a vállalatunkról. Éppen ezért lehet, hogy míg az egyik cég kifejezetten támogatja, mások megtiltják a Chat GPT használatát a munkahelyi eszközökön - ez ESET kutatói erről is beszélgettek Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet c. podcastjukban.
Fontos tudni, hogy amikor egy chatbotnak kérdést teszünk fel, a beírt adatok nyilvánossá válnak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a rendszerek azonnal felhasználnák a tőlünk megszerzett információt másnak adott válaszokhoz. Az LLM szolgáltató vagy partnerei azonban hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, és beépíthetik azokat a technológia következő verzióiba. Az OpenAI, a ChatGPT mögött álló vállalat bevezette a csevegési előzmények kikapcsolásának lehetőségét, ami megakadályozza, hogy a felhasználói adatokat az OpenAI mesterséges intelligencia modelljeinek tanítására és fejlesztésére használják fel. Így a felhasználók nagyobb kontrollal rendelkeznek az adataik felett. Az első lépés mindig legyen a csevegési előzmények kikapcsolása, amikor alkalmazottként olyan eszközöket használunk, mint a ChatGPT.
