A mesterséges intelligencián kívül a magyar munkavállalók gyakran használnak felhőalapú technológiát (28 százalék), dokumentumkezelő szoftvereket (19 százalék), projektmenedzsment szoftvereket és az Internet of Things-t (10 százalék). Lengyelországban a legnépszerűbb eszközök a dokumentumkezelő szoftverek (16 százalék), míg Csehországban az Internet of Things (9 százalék). A három piacon a megkérdezettek 43 százaléka használ digitális eszközöket a mesterséges intelligencián kívül.

„Az AI térnyerésével még inkább egyértelművé válik, hogy az igazi innováció a különböző technológiák metszéspontján történik. Nemcsak a technológiák összefonódása, hanem a fejlesztési sebesség növekedése is kiemelt szerepet kap – minden egyes technológia segíti a többi növekedését” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.

A magyar ingatlanpiacon dolgozók túlnyomó többsége (majdnem 50 százalék) pozitívan értékeli a digitalizáció jelenlegi szintjét, 10 százalékuk kiemelkedőnek, míg 36 százalékuk jónak gondolja. További 25 százalék elegendőnek, míg 22 százalék gyengének, 3 százalék pedig kritikusnak tartja. A lengyelországi munkavállalók a legpozitívabbak (az ingatlanpiaci dolgozók 57 százaléka jónak vagy kiemelkedőnek tartja a digitalizáció szintjét), míg a cseh munkavállalók a legkritikusabbak a három piacon (32 százalék szerint gyenge vagy kritikus).

A digitalizáció legnagyobb kihívásait minden régióban az alacsony digitális készségek (44 százalék), a digitális eszközökbe, rendszerekbe és folyamatokba történő nem megfelelő befektetés (35 százalék), a digitalizáció előnyeivel kapcsolatos tájékozottság hiánya (34 százalék), az adatbiztonsági és védelmi aggályok (30 százalék), valamint a vezetőségi támogatás hiánya (21 százalék) jelentik.