A magyar dolgozók szerint az AI alkalmazásának legnagyobb akadályai közé tartozik az elérhető eszközökről és megoldásokról való tájékozatlanság (35 százalék). Ezt követi a vállalat által biztosított képzések hiánya (16 százalék), valamint az AI iránti bizalmatlanság (15 százalék). További akadályként közel 10 százalékuk említette az időhiányt. 

Lengyelországban az AI iránti bizalmatlanság valamivel magasabb (17 százalék). Pozitívum viszont, hogy a három ország dolgozóinak csupán 5 százaléka nyilatkozta, hogy nem érti az AI-t, és mindössze 4 százalék számolt be negatív tapasztalatokról a technológia kapcsán.

Merre vezet az út?

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar ingatlanpiacon, ahol a dolgozók 52 százaléka használja adatgyűjtésre, ez a három közép-kelet-európai ország közül a legmagasabb arány. A dokumentumkezelés (38 százalék) és a tervezés (22 százalék) szintén jelentős alkalmazási terület, de az AI potenciálja ennél sokkal szélesebb. A további alkalmazási területek közé tartozik a folyamatok automatizálása (16 százalék), a nagy mennyiségű adat elemzésének fejlesztése (14 százalék), a versenyképesség növelése és új termékek és szolgáltatások fejlesztése (12 százalék), az energiahatékonyság javítása (9 százalék) és az intelligens tértervezés (7 százalék). Lengyelországban a mesterséges intelligenciát leggyakrabban a riportolás (35 százalék) és a tervezés (32 százalék), valamint a telephelyelemzés (23 százalék) területén alkalmazzák. A Cseh Köztársaságban az adatgyűjtés (37 százalék) és a folyamatautomatizálás (29 százalék) területén alkalmazzák a legtöbbet.