„AI-hoz az emberek hozzáállása kettős: ha én használom, akkor helyeslem, ha más használja, gyakran megkérdőjelezem. Az AI egyik kihívása, hogy megbízhatom-e benne: a bizalom nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás ezért kulcsfontosságúvá vált” – teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.
A kockázatok értékelésében Magyarország a kevésbé optimisták táborát gyarapítja: 34 százalék szerint az AI kockázatai felülmúlják az előnyeit. Itthon az emberek 77 százaléka aggódik a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt, ezzel nagyjából egy szinten vagyunk például Szlovákiával, Csehországgal, Észtországgal, Romániával és Szlovéniával, míg a lengyeleknél ez az aggodalom kicsit erősebb (82 százalék). A magyarok személyes tapasztalatai ugyanakkor valamivel jobbak: 38 százalékuk szembesült eddig negatív következményekkel az AI használatából fakadóan – az észteknél például 48 százalékos ez az arány. Magyarországon a leggyakoribb kockázatot egyébként a pontatlan eredményekben látják, 54 százalék számolt be ilyen tapasztalatról.
„A kutatás egyértelmű összefüggést mutat a rendszeres használat, a kockázati tudatosság és hozzáállás között. Ebből a szempontból kifejezetten örvendetes, hogy a magyarok a már érettebb falhasználók közé tartoznak, ugyanakkor megőrizték érdeklődésüket az AI-ban rejlő további lehetőségek kipróbálása iránt” – véli Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
