Egyre komolyabb a baj a virtuális térben

A vállalatok több mint háromnegyedét érte legalább egy kibertámadás az elmúlt egy évben, és több mint 60 százalékuk szerint ezt idén sem ússzák meg. A legnagyobb veszély az okoseszközökkel rendelkező dolgozó – ennek szabályozására mégsem fordítanak figyelmet.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Pixabay

A vállalatoknak minden eddiginél több kiberfenyegetéssel kell szembenézniük, és ezzel együtt a biztonságra fordított összegek is nőttek a szervezeteknél az elmúlt egy évben – derült ki a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet által közzétett 2016 Cyberthreat Defense Report című kutatásból.

A felmérés szerint a vállalatok 76 százalékát érte legalább egy sikeres kibertámadás az elmúlt évben. Ez a szám két évvel ezelőtt 62, tavaly pedig már 71 százalék volt. Ráadásul a válaszadók 62 százaléka attól tart, hogy idén is áldozatul esik egy újabb támadásnak, míg tavaly mindössze a megkérdezettek fele vélte elképzelhetőnek az eset megismétlődését. A fenyegetések közül a malware-eket (vírusokat, férgeket, trójaiakat és zsaroló programokat) tartják a legveszélyesebbnek, ezt követik az adathalász-kísérletek, illetve az SSL-titkosításhoz kapcsolódó támadások.

27 millióba kerül, ha nem védekezünk
Az elmúlt évben egy zsaroló vírus támadás átlagosan 99 000 amerikai dollárba, átszámítva több, mint 27 millió forintba került a kis és közép vállalatoknak. Annak ellenére, hogy a kiberbűnözők nem garantálják az üzleti adatok visszajuttatását, a vállalkozók 34 %-a kifizette a váltságdíjat.
Ahogyan az elmúlt két évben, a válaszadók idén is a mobil eszközöket tartották a legnagyobb kockázati tényezőnek az informatikai hálózatban, amelyeket a közösségimédia-alkalmazások követtek szorosan a listán. (A bűnözők egyébként sokszor a dühös alkalmazottakat keresik meg!) A megkérdezettek 65 százaléka érzékelt erősödést a mobil fenyegetések terén. A legnagyobb növekedést a pénzügyi szektorban (82%), a telekommunikációs és technológiai szektorban (69%) és a kereskedelemben tapasztalták. Ugyanakkor a felmérés szerint a vállalatok nagy része még mindig nem fordít elég figyelmet az alkalmazottak privát tulajdonú mobileszközeire, amelyeket a vállalati infrastruktúrán belül is használnak. 21 százalékuk egyáltalán nem tervez semmilyen biztonsági intézkedést hozni ezen a téren, 16 százalék egy-két év múlva tervez foglalkozni a problémával, 38 százalékuk pedig állítása szerint egy éven belül gondoskodik a megfelelő szabályok bevezetéséről és betartatásáról.
Védtelenek a magyar cégek
Leragadt a jelszavas védelemnél a magyar cégek többsége, a régiónkban jobban elterjedtek már a biztonságos megoldások. Minden harmadik magyarországi vállalatnál fordul elő évente legalább egyszer valamilyen informatikai probléma.
A védekezés kerékkötői

A megfelelő védelem fenntartásában számos tényező nehezíti a szakemberek munkáját. Ezek között az első helyen áll az alkalmazottak alacsony veszélyérzete, az elemzésre váró adatok nagy mennyisége, valamint a szakértők, a megfelelő költségvetés és a vezetői támogatás hiánya.

Az óvatlan munkatársak viselkedéséből fakadó kockázatok ellenére az IT-biztonságért felelős kollégák még a kiemelt felhasználók tevékenységének monitorozására sem tudnak elég figyelmet fordítani: mindössze 30 százalékuk biztos abban, hogy megtette a megfelelő lépéseket a kiemelt jogosultságokkal rendelkező alkalmazottak ellenőrzéséhez.

A végpontok védelméhez használt eszközök nagy részét szintén nem találják megfelelőnek az IT-biztonsági szakemberek: 86 százalékuk tervezi, hogy lecseréli vagy legalábbis kiegészíti a meglévő végpontvédelmi eszközeit. Azért is gondolkodnak így a döntéshozók, mert a válaszok szerint bővül az IT-biztonságra szánt keret: a vállalatok 85 százalékánál az informatikai költségvetésnek legalább 5 százalékát fordítják biztonságra, sőt, a válaszadók harmadánál ez a szám meghaladja a 16 százalékot is.

Már bérelni is lehet zsarolót
A nyár elején olyan gyanúsítottakat tartóztattak le, akik a Lurk csoport tagjai voltak. A csoport több mint 45 millió dollárt lopott számos orosz cégtől és banktól. A vírus IT-infrastruktúrájának vizsgálata szerint a hekkerek más kiberbűnözőknek is bérbe adták exploit-csomagjukat.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo