A Facebook adatbotránya óta sokan tudják, hogyan lehet matematikai módszerekkel, az úgynevezett algoritmusokkal befolyásolni a világháló használóit, vagy a különböző fórumokon megjelenő, személyre szabott hirdetésekkel megjelenni. A Bertelsmann Alapítvány napokban közzétett tanulmánya viszont azt mutatja, hogy a szót ugyan többnyire ismerik az emberek, de a németek (és feltehetőleg más országok lakói esetében is) talán csak minden tizedik van tisztában az algoritmus jelentésével.
Arról pedig, hogy e matematikai módszereket a fejlett országokban mind szélesebb körben alkalmazzák például betegségek diagnosztizálásánál vagy állásra való jelentkezések elbírálásánál, igen kevesen tudják.
Ami annál aggasztóbb, mivel az algoritmusok bevetése egyre több embert érint, és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Látványos példák erre, amikor a matematikai formula a jelentkezőkből a nőket mellőzve eleve csak a férfiakat választja ki, vagy amikor az algoritmus a lakhely vagy az egészségi állapot alapján válogat.
A nemrég hivatalba lépett német koalíciós kormány programjában szerepel, hogy felülvizsgálhatóvá teszi a fogyasztókat érintő, algoritmus alapú döntéseket, szolgáltatásokat és termékeket, “különös tekintettel az elfogadhatatlan megkülönböztetésre és csalásokra”.
Az említett felmérés szerint a németeknek csak 13 százaléka véli úgy, hogy az algoritmusok jobb döntéseket hoznak, mint az emberek, ezért a nagy többség, képzettségtől és jövedelmi viszonyuktól függetlenül, szigorú ellenőrzést igényel. Az Európai Bizottság áprilisban jelentette be, hogy foglalkozni fog ezzel a kérdéssel.
(Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung)
.
