Aki profitál az internetből, – és aki nem

A közgazdászok, mérnökök és a társadalomkutatók forradalmi változásokat várnak az internet terjedésétől: tudásalapú gazdaságot, információkon alapuló társadalmat, automatizált ipari termelést, egymással kommunikáló háztartási gépeket. Csakhogy a Világbank legfrissebb jelentése szerint a világháló nem oldja meg varázsütésre a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, új egyenlőtlenségeket is teremt.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Néhány hét híján 26 éve létezik a globális világháló, az Internet. A világhálótól  - illetve az így elindult forradalmi változásoktól a gazdaságban és a társadalomban, a szakemberek többsége szinte csodát vár: a fejlődő országok gyors felzárkózását, az elmaradt, világtól elzárt régiók becsatlakozását a globális termelésbe, sőt, egyenesen új, tudásalapú gazdasági-társadalmi modell kialakulását. Csakhogy a Világbank most elkészült „Digital Dividends” jelentése szerint, az Internet önmagában nem oldja meg a világ problémáit, néhány újat viszont szinte biztosan teremt. A hálózat ugyanis – a kontinensek és országok fejlettségétől függően, meglehetősen egyenlőtlenül osztogatja a fejlődés áldásait, a digitális technológiák előnyeit éppen a gazdag, fejlett országok élvezik, a szegényebbek inkább csak a hátrányaiból részesülnek – olvasható a röpke 359 oldalas jelentés vezetői összefoglalásában.

Habár a jelentés írói elismerik, hogy az internet néhány dologban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: hozzájárult a világgazdaság növekedésének gyorsulásához azzal, hogy új gazdasági ágazatokat és sokmilliónyi új munkahelyet teremtett. Ám ebből a szegény országok – és főként a fejletlen régiók szegényei – keveset érzékelnek, sőt a szolgáltatásokból való kizárásuk, vagy korlátozott hozzáférésük csak fokozza hátrányos helyzetüket.

Kép: Fotolia

A világhálóban azonban még egy időzített bomba ketyeg: az automatizáció. Mint azt korábban megírtuk, az „Ipari forradalom 2.0” - ként ismert jelenség egyik legnagyobb újítása, hogy az eddig tipikusan emberi munkaerővel végzett, jellemzően szellemi munkaköröket is gépek váltják ki a jövőben. Hogy ez milyen kiterjedt lesz, az ágazatonként és régiónként változik: a Világbank kutatása szerint a vizsgált 700 munkakör csaknem felét gyakorlatilag felszámolja a digitalizáció. Ez beláthatatlan következményekkel fog járni a munkaerőpiacra és a jelenlegi középosztálybeli dolgozók jelentős részének lecsúszását vonhatja maga után.

Hét állás, amit unokáink már nem fognak látni
A technológia fejlődése el fog sodorni a jövőben olyan munkaköröket, amelyek ma még több tízezer ember megélhetését biztosítják. Mutatunk most hét olyan állást, amire szinte biztos, hogy nemsokára már nem lesz szükség.
Ráadásul a Föld lakosságának 60 százaléka még mindig nem, vagy csak korlátozottan fér hozzá a világhálóhoz a Világbank jelentése szerint. A világ lakosságának az a 20 százaléka pedig, aki még mindig irástudatlan, vagy funkcionális analfabéta – ne higgyük, hogy ez Magyarországon nem probléma, - aki a világhálóhoz való korlátlan hozzáféréssel sem tud mit kezdeni.

Monopóliumok kezébe kerülhetnek egész ágazatok

Az internet világában a gyorsan változó feltételek és szabályozatlanság a „természetes monopóliumok” felszínre kerülését jelentheti, azaz a már erős pozícióban lévő cégek komoly versenyelőnnyel fognak rendelkezni az esetleges új indulókkal szemben. Az iparág által létrehozott megosztáson alapuló gazdasági modellek még egy veszélyt jelentenek: a fogyasztói és munkavállalói jogok sérülését. Mint a Világbank jelentése felhívja a figyelmet, az Uber és az AirBnb esete is megmutatta, hogy az állami szabályozók egyszerűen képtelenek lépést tartani ezeknek a cégeknek a megjelenésével, terjeszkedésével, üzleti modelljével, a dolgukat pedig külön nehezíti, hogy ezek a vállalatok nem rendelkeznek „megfogható” tulajdonnal, hiszen a világ legnagyobb taxi társaságának egyetlen autója sincs, a világ legnagyobb szálláshely szolgáltatója pedig egy hotellel sem rendelkezik. Nem véletlen, hogy a vállalatok a legnagyobb üzleti kockázatnak éppen egy ilyen, a semmiből előtűnő rivális megjelenését tekintik.

Traktorosból programozó? Nem valószínű
A megosztás gazdasága nagyobb volumenben is hat majd a gazdasági folyamatokra Dr. Bőgel György, a CEU professzora szerint. Kevesebb lesz a nagy foglalkoztató a vállalatok között, laposodnak a szervezetek, önállósodnak és függetlenednek a dolgozók is, ugyanakkor ez együtt jár azzal, hogy tömegesen jelennek meg a magányos farkasok, lazul a társadalmi kohézió. Bőgel azonban arra is emlékeztetett, hogy ez nem jelenti a világ végét, hiszen például évszázadokkal ezelőtt a foglalkoztatottak zöme mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig ez az arány 4-5%, ilyen folyamatok rendszeresen végbemennek. Mindazonáltal a professzor is aggasztónak nevezte, hogy a gépesítés, az automatizálás, és a platformalapú valós idejű tranzakciók lehetősége sokkal kiszámíthatatlanabb környezetet teremt az emberek számára. Szerinte nem látni jelenleg olyan iparágat, ahol olyan mértékben keletkeznének új álláshelyek, hogy az ellensúlyozni lenne képes a túlnépesedés és a technológiai hatékonyságjavulás kínálatnövelő hatását. Ráadásul átjárási korlátok is vannak: „az évek múltán egészen biztosan önálló navigációra képessé váló traktorok egykori vezetőinek nem lesz kielégítő válasz az, hogy nyílik néhány új programozói álláshely.”
Az elnyomó és autoriter rezsimek pedig éppen hogy a szabadság korlátozására használhatják a világhálót, hiszen az okoseszközök terjedése, az M2M, megfigyelési célokra is használhatók. Habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeket a lehetőségeket inkább a bűnözők használják ki, a kormányok jellemzően nemcsak szabályozási törekvéseikkel, hanem digitális gondolkodásmódjukban sem fogják fel a web lehetőségeit – mint azt például a magyar kormány netadós ötlete is mutatja.

Éppen azok férnek hozzá nehezen, akiken a legtöbbet segíthetne

A jelentés külön kitér a nők helyzetére is. Eszerint habár az internetnek éppen a női egyenjogúság legfontosabb fegyverének kellene lennie, hiszen szabadabb hozzáférést biztosít számukra a szolgáltatásokhoz és munkaerőpiachoz, ám sok helyütt a nők hozzáférésének tudatos korlátozása éppen az ellenkező eredményt váltja ki. Több iszlám országban a nők nem férhetnek hozzá az internethez, dél-kelet Ázsia több országában lényegesen alacsonyabb az okostelefonok penetrációja a nők körében, mint a férfiaknál.

Öt év múlva már nem is lesznek okostelefonok?
A 10 legújabb fogyasztói trend 2016-ban: a mesterséges intelligencia rövidesen átveszi az okostelefonok képernyőjének szerepét. A fogyasztók 80 százaléka szeretné a technológiai újításokat látása, hallása és memóriája javítására is alkalmazni.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo