A “prediktív policing” lényege, hogy rendőri szervek a bűnügyi nyilvántartásokban rendelkezésre álló metaadatokból algoritmusok segítségével nyernek tájékoztatást: hol, mikor és milyen jellegű bűncselekmények valószínűek. Az adatok ismeretében a bűntettek fokozott rendőri jelenléttel, felderítéssel, esetleg gyanúsítható személyek előzetes őrizetbevételével megelőzhetők.
Az Egyesült Államok rendőrhatóságainak valóban megvan a lehetősége, hogy nagy, nemcsak a bűnügyi, hanem “civil” adatbázisok segítségével is elemezzék a várható fejleményeket és felkészüljenek azok megelőzésére. Németországban azonban, ahol 2010 óta folynak a kisérletek a módszer bevezetésére, az adatvédelmi előírások miatt sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Eddig elsősorban a lakásbetörések megelőzésére törekednek, elemezve a betörések helyét, módját, gyakoriságát. Abból az ismert tételből indulnak ki, hogy nem kevés betörő szeret visszatérni arra a tetthelyre, ahol már eredményes volt, ahol ismeri a körülményeket, a menekülési útvonalakat. Az algoritmusok alapján szervezik a járőrözést és az egyéb, megelőző intézkedéseket.
A komputeres bűnüldözés nagy, új lehetőségeiben elsősorban a rendőri vezetők bíznak, mondván: nem lesz tartható, hogy míg a Google, a Facebook és társaik emberek millióinak személyes adatait birtokolja és használja ingyen, a bűnüldözésnek erre az EU-ban (a politika ellenállása miatt) nincs elegendő lehetősége. (Forrás: Der Spiegel).