A reálgazdaság nehéz helyzete ellenére a munkaerőpiac figyelemreméltó – és régóta tartó – ellenálló képességről tesz tanúbizonyságot. A második negyedévben a GDP-csökkenése mellett mind a foglalkoztatottak, mind az aktívak száma nőtt, míg a munkanélküliség csökkent. Az adatokban ugyanakkor megmutatkozik a vállalatok alkalmazkodása a gyenge kereslethez: a létszámbővülés ellenére a versenyszférában összesen ledolgozott munkaóratömeg az első negyedévben éves alapon közel 5 százalékot csökkent, ami hasonló nagyságrend, mint a 2008-as pénzügyi-válság, illetve a COVID-válság idején tapasztalt visszaesés.

Ez arra utal, hogy a munkaerőpiac kevésbé feszes, mint a létszám-statisztikákból gondolnánk. A konjunktúra beindulása ezért csak mérsékelt hatással lesz a foglalkoztatottak számára: az Egyensúly Intézet idén és jövőre a foglalkoztatottság évi 0,5–0,8 százalékos növekedésre számít. A munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése a gazdaság élénkülésével folytatódni fog: 2024-ben 4,3 százalék, míg 2025-ben 3,9 százalék lesz Magyarországon. 

A fogyasztás bővülésének dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek növekedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. 2024 második felében és 2025-ben a reálbérek növekedése, valamint a csökkenő reálkamatok és a javuló lakossági bizalom nyomán visszaeső megtakarítási ráta miatt a fogyasztás növekvő pályán maradhat.