Emma Cox, a PwC UK globális klímaügyi vezetője elmondta: „Bár a vezérigazgatók tesznek lépéseket a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, többre van szükség. A vállalkozásoknak meg kell érteniük függőségeiket és hatásaikat, illetve együtt kell működniük a kormányzati szereplőkkel és a helyi közösségekkel, hogy átalakítsák fogyasztási és termelési szokásaikat. Ez nem csak az egyes vállalkozások további sikere, hanem a globális népesség általános egészsége és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú.”

Az alapvető árucikkek fokozott aszály- és hőkockázatnak vannak kitéve

A kritikus ásványok - a kobalt, a réz és a lítium - az elektronika és a tisztaenergia-technológiák szerves részét képezik, és bár ma még kevésbé veszélyeztetik ezeket a klímaváltozás negatív hatásai, de 2050-re ez az arány akár 70 százalékra is emelkedhet. Ugyanakkor a kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt. Ez a három termény együttesen az emberek által elfogyasztott kalóriamennyiség 42 százalékát teszi ki.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90 százaléka jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint. Jelenleg a rizs több mint 75 százalékát jelentős vagy nagyobb hőkockázat mellett termesztik, ami azt mutatja, hogy nem csak a kockázat szintje számít, hanem az is, hogy a termelők mennyire készek alkalmazkodni. Az alapvető haszonnövényeknél az aszály kockázata is jelentősen növekszik. Jelenleg a kukorica és a búza mintegy 1 százaléka van kitéve jelentős aszálykockázatnak, de ez az arány 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint a kukorica esetében több mint 30 százalékra, a búza esetében pedig több mint 50 százalékra emelkedik.