• Sok esetben ezek vakhívások, tehát a csaló azt sem tudja, valóban van-e a banknál számlánk. Olyan nincs, hogy egy szolgáltató egy másik bank ügyfelének bankkártya-tranzakciójáról tud – azonnal bonthatjuk a vonalat.
• A banknak a telefonos beazonosításhoz elegendő olyan személyes adat, amely nem alkalmas arra, hogy tranzakciót kezdeményezzünk vele. Jellemzően név, születési hely és idő, lakcím és édesanyánk leánykori neve elegendő az azonosításhoz, legfeljebb arra kérdeznek még rá, hogy rendelkezünk-e a banknál valamely szolgáltatással.  Telefonos banki szolgáltatásban soha nem kérik a bankkártya adatainak vagy a számla számának, illetve az internetes vagy mobilbanki belépő kódok megadását!
• Ellenőrizzük, hogy történt-e valóban nem általunk kezdeményezett fizetés. Ha be van állítva a kártyánkhoz az sms-kontroll, vagy a fizetések push-üzenetekben történő jelzése, ráláthatunk arra, hogy igaza van-e a hívónak.
• Ha egy bank valóban visszaélést lát, akkor azt nem telefonközponton, hanem a csalások szűrését végző csoporton keresztül hozza tudomásunkra. Ez azt jelenti, hogy a velünk beszélő operátor rálát a tranzakcióinkra. Nyugodtan kérdezzünk vissza az utolsó, általunk kezdeményezett fizetés adataira – hol és milyen összeget fizettünk. Ha ezt nem tudja megmondani az operátor, bontsuk a vonalat.
• Általánosságban a legjobb védekezés az, hogy ilyen beérkező telefonos hívásoknál megköszönjük a hívást és jelezzük, hogy visszahívjuk a bankot. Ilyen esetben mindig a bank hivatalos telebank számát tárcsázzuk, ne a beérkező hívást hívjuk újra és ne fogadjuk el, ha az „ügyintéző” segítőkészen bediktálja a bankunk telefonbankjának számát. Alapvető itt is: magyar bank magyar telefonszámról keres bennünket.

Gergely Péter szerint fenti egyszerű megoldások alkalmazásával szinte 100 százalékban elkerülhető, hogy csalás áldozatai legyünk. Ha ez mégis bekövetkezett, azonnal jelezzük a csalás tényét a bankunknak, hogy ott a kártya tiltásával, a számla zárolásával megelőzhessék a nagyobb bajt.