Kiugróan megnőtt a bankkártyával kapcsolatos visszaélések száma az utóbbi években Magyarországon.

Ki viseli a kárt a bankkártyás és online fizetés során történt visszaélés esetén?

Még mindig milliárdokat tüntetnek el a bankszámlákról a csalók.

7 kiberbiztonsági tipp a biztonságos nyaraláshoz.

Egyre többször fordul elő, hogy magukat bankbiztonsági szakembernek kiadó bűnözők próbálják megszerezni az ügyfelek online vásárláshoz szükséges adatait.

Drámaian megugrott az elektronikus térben bekövetkezett csalások értéke az elmúlt hónapokban.

Az internetet 2014-ben vásárlás céljából is használó magyar lakosság közel 85 százaléka használja bankkártyát hagyományos bolti vásárlásai során, 48% pedig már a világhálón is fizet kártyával.

Az idei év második negyedében is folytatódott az elektronikus tranzakciók forgalmának emelkedése, az elektronikus fizetések lebonyolításához szükséges infrastruktúra azonban nem változott jelentősen, igaz, a visszaélések száma is alacsony.

Ha még nem döntötte el, hogyan fogja fizetni a családi nyaralás során felmerülő költségeket, akkor nem árt, ha gondosan előre megtervezi, mert az utazások során sokszor összefuthatunk igen kreatív, bankkártya klónozásra szakosodott bűnözőkkel is. A helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy a csalók sok esetben inkább a kiszolgáltatottabb külföldieket célozzák. Megosztunk néhány hasznos tippet, hogy mindenki gondmentesen élvezhesse a nyaralást.

Tovább csökkent a hazai bankkártyaüzletágban a visszaélések száma és a visszaélésekből származó kár – derül ki a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az idei első félévben történt visszaélésekről szóló statisztikáiból.

A MasterCard bevezette az első olyan betéti kártyaprogramot, mely biometrikus azonosítást használ. Az azonosítás beszédhang felismerés és ujjlenyomat minta alapján történik.

Száz magyar bankkártya-tulajdonosból hat arról számolt be a G Data felmérésében arról, hogy történt már visszaélés a kártyájával. Az összesített kár az óvatos becslések szerint is eléri az 1,5 milliárd forintot.