Széles körben közismert, hogy az elmúlt két évtizedben a hazai fizetési szokásokban jelentős változások következtek be, ennek során a bankkártyával végrehajtott, ill. az online vásárlások száma ugrásszerűen megemelkedett. Az új fizetési mechanizmusok kapcsán pedig egyre egyértelműbben megjelentek a visszaélések és a bűnelkövetők is.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 második negyedévében több mint 301 ezer alkalommal kísérletek meg sikertelenül visszaélést hazai kibocsátású bankkártyákkal, sőt, közel 57 ezer esetben a visszaélés eredményes is volt. Az okozott kár ugyanezen időszakban közel 2,7 milliárd forint volt. Az egyik leggyakoribb visszaélési módszer az adathalászat. Ezen felül, a mobiltelefonos és internetes fizetésekhez kapcsolódóan is rendkívül jelentős az okozott kár: az előbbi esetében több mint 4,2 milliárd forint, az utóbbinál több mint 1,4 milliárd forint.

Nagyon valószínű, hogy a visszaélések száma a jövőben sem fog csökkenni, mivel igen jelentősen növekszik mind az internetes vásárlások száma (alig több mint egy év alatt 17,1 százalékos volt a bővülés) és az ennek során lebonyolított forgalom (2023-ban 1474 milliárd forint), mind a mobiltárcák használata a hazai fizetésforgalomban (csak 2023 negyedik negyedévében 23,5 százalékkal emelkedett a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma).

Mégis azt tapasztaljuk, hogy visszaélés esetén a legtöbben nem tudják, kitől követelhetik az okozott kár megtérítésétt. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a visszaélést elkövetőtől igen. De vajon mikor várható el a banktól is, hogy visszatérítse a kárt addig is, amíg az elkövetőn behajtható lesz az adott összeg?