Pedig Gergely Péter szerint néhány egyszerű ellenőrzéssel számos visszaélés leleplezhető.

Ne kattintsunk automatikusan a linkre!

Továbbra is a leggyakoribb csalási módszer az, hogy valamilyen (email vagy sms) üzenetben a csalók arra akarnak rávenni, hogy navigáljunk el egy általuk megadott oldalra. Ilyen „hivatalos levél”, ám a valóságban adathalász üzenet jöhet a bankunk, közüzemi vagy telefonos, esetleg előfizetéses streaming szolgáltatónk vagy épp egy csomagküldő szolgálat nevében is.

Furcsán hangozhat, de jobb esetben az üzenetben lévő link valóban csak egy hamis oldalra navigál, rosszabb esetben ugyanis a linkre kattintás a háttérben letölt egy kémprogramot, amely az összes adatunkat eljuttatja a csalóknak, vagy azok egyszerűen átveszik az irányítást az érintett eszközünk felett.

Épp ezért nem szabad semmilyen linkre automatikusan kattintani.

• Nézzük meg milyen email címről jött az üzenet. Itt ne csupán a feladó nevét ellenőrizzük (azt szabadon beírhatja bárki), hanem magát az email címet. Ha ott nem a szolgáltató hivatalos email címe van @cégnév.hu, vagy @cégnév.com, akkor 99 száázalékos eséllyel csaló emailről van szó. SMS üzenet esetén a küldő telefonszáma lehet meglepő – hazai szolgáltató nem küld külföldi számról sms üzenetet.
• Ugyancsak nézzük meg, milyen oldalra navigál bennünket a link. Ezt úgy lehet ellenőrizni, ha az egérrel a link fölé állunk, megmutatja az oldal címét. Itt is könnyen leleplezhetjük, hogy nem a hivatalos szolgáltatói oldalra vinne az átirányítás, hanem egy úgynevezett „függöny” oldallal van dolgunk. Ezek a megtévesztésig hasonlíthatnak az eredeti szolgáltatói oldalakhoz, ám az ott megadott adatok direkt módon jutnak el a csalókhoz. 
• Ha valóban úgy gondoljuk, hogy hivatalos levélről lehet szó, akkor is érdemesebb a böngészőben a szolgáltató valódi oldalára navigálni és onnan folytatni a hivatalos ügyintézést.
• Ne dőljünk be semmilyen sürgetésnek: ha nagy lenne a baj, a szolgáltató bizonyosan nem email üzenetben kérne „azonnali” intézkedést.

Telefonon nem kér senki olyan adatot, amely tranzakciók bonyolítására jó!

Egyre jobban terjed Magyarországon is a telefonos csalási módszer, amit itthon frappánsan adathalászatnak nevezünk. Ilyenkor jellemzően bankunk nevében hívnak a csalók és azonnali intézkedést kérnek, mondván visszaélésre okot adó tranzakciót észleltek, ezért a „tiltáshoz” szeretnének adatokat kérni.