Miközben a prémium szegmensben megállt az árak vágtatása, a kereslet sokkal tudatosabbá és árérzékenyebbé vált, ami a kínálat érezhető bővülését hozta magával a tavalyi év azonos időszakához képest. A piac legfontosabb strukturális jellemzője az északi és a déli part közötti finanszírozási és szemléletbeli törésvonal, valamint az állami támogatási plafonok kiszorító hatása – derül ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb vízparti körképéből.

A balatoni ingatlanpiacon sok szempontból jelentősek a különbségek. Az északi parton a tranzakciók mintegy 90 százaléka tiszta készpénzből valósul meg, így itt a hitelpiaci változások és az új Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja egyáltalán nem befolyásolják a keresletet. Ezzel szemben a déli parton és a régió egyéb területein már 30-40 százalékos hitelarány érzékelhető, ott az Otthon Start szigorú vételár- és négyzetméter-korlátai az új építésű ingatlanok jelentős részét kapásból kizárják a támogatásból.

Északi készpénzdominancia és déli stabilizáció: mennyit ér most a Balaton?

„Az északi part kiemelt bástyáin, így Balatonfüreden és Tihanyban egyáltalán nem érzékelhető árcsökkenés, a tulajdonosok akkor is tartják a szintet, ha a kereslet átmenetileg visszafogottabb. Tihany továbbra is a legdrágább lokáció a maga 1,8-2,2 millió forint közötti átlagos négyzetméterárával, amelyet meglepő módon már nem Siófok, hanem Balatonszemes követ 1,55 millióval, valamint Szántód 1,53 millió forintos fajlagos átlagárral. A keleti medencében ugyanakkor a használt ingatlanoknál már érzékelhető némi lefelé mutató árkorrekció” – mutat rá Komádi Csaba, az OTP Ingatlanpont észak-dunántúli régióvezetője.