Miközben a nyugati világ vezető jegybankjai az infláció várható erősödése és a gazdasági növekedés lassulása miatt sorra jelentik be a monetáris szigor, az emelkedő kamatpálya irányába mutató lépéseket, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júniusi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Varga Mihály jegybankelnök ráadásul a nyárra a kedvező folyamatok fennmaradása esetén – a pozitív reálkamat fenntartása mellett – még további két, ezzel megegyező mértékű kamatvágást helyezett kilátásba.
Fotó: DepositPhotos.com
Az indoklás szerint mindezt az teszi lehetővé, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülése mérsékelte a külső, a befagyasztott, a gazdasági növekedés beindításában meghatározó szerepet játszó uniós források felszabadítása pedig a belső kockázatokat. Az áremelkedés üteme a Magyar Nemzeti Bank friss, a korábbinál kedvezőbb előrejelzése szerint az év hátralévő részében és a jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul, éves átlagban idén 1,8 százalék lehet az infláció, miközben a GDP 2 százalékkal növekedhet.
A magyar gazdaság iránti befektetői bizalom töretlen (amit a közelmúlt hitelminősítői értékelései is megerősítettek), ennek megőrzésében fontos szerepe lesz a szeptemberre ígért költségvetési pályamódosításnak, illetve egy reális euróbevezetési forgatókönyv felvázolásának, megvalósításának. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón szóba került, hogy az erős forint számos, a bevételeit jellemzően devizában megszerző, kiadásait pedig a nemzeti valutában fizető vállalatnak okoz gondot. Varga Mihály erre úgy reagált, hogy a magyar gazdaságnak elsősorban a versenyképesség és a termelékenység javulásán keresztül kell reagálnia ezekre a kihívásokra. Azt is megjegyezte, jelenleg is vannak olyan elérhető banki termékek, melyek képesek csökkenteni a vállalkozások árfolyamkockázatát, védelmet nyújtanak a hirtelen árfolyamkilengések ellen.