A Budapesten másfél hete vizsgálódó szakértők egyetértettek abban, hogy az ország gazdasági kilátásai stabilizálódtak, így nem változtak sem a bruttó hazai termékre (GDP), sem az inflációra vonatkozó előrejelzések. Oszkó Péter pénzügyminiszter az IMF-EU delegációjával közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón elmondta: továbbra is 6,7 százalékos idei és 0,9 százalékos jövő évi gazdasági visszaesést prognosztizálnak, változatlan az államháztartási hiánycél is: 2009-re a GDP 3,9, jövőre 3,8 százaléka lesz a deficit.
Simor András jegybankelnök elmondta: az inflációs előrejelzés sem változott, az idén 4,5, jövőre 4,1 százalékos átlagos éves infláció várható, 2010 második felében csökkenhet az ütem a 3 százalékos cél alá, ebben egyetértés van Magyarország és a nemzetközi szervezetek megítélésében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az átmeneti emelkedés oka az áfa- és a jövedéki adó emelése. A gazdaságban - eltekintve az adóemeléstől - nem látszik inflációs nyomás, a jövő év második felétől tartós árstabilitás következhet be.
Van még pénz
James Morsink, az IMF delegációjának vezetője azt mondta, hogy a jövő évi költségvetésben megfelelő tartalék van a kockázatok kezelésére. Megfelelőnek ítélte az MNB eddigi kamatpolitikáját is, de továbbra is óvatos monetáris politikát javasolt.
James Morsink kifejtette: tekintettel az ország magas devizatartalékára, a felülvizsgálatot követően 55 millió euró folyósítást javasolnak. A megállapodás alapján még rendelkezésre álló hitelforrást pedig négy egyenlő részletben lehetne lehívni a meghosszabbított futamidő végéig, ez egyenként 800 millió euró, így összesen 3,2 milliárd euró. Hozzátette: korábban megbeszélést folytatott Varga Mihállyal és még két fideszes képviselővel is, akiknek nem volt kifogása a határidő meghosszabbítása ellen.
Magyarország eddig az IMF-EU hitelkeretből több mint 14,15 milliárd eurót vett fel. Az EU és a Világbank által biztosított összegből még 1-1 milliárd euró költhető el. Az erről szóló szakértői szintű megállapodást még a Világbank illetékes vezetőinek el kell fogadnia.
Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság delegációjának vezetője azt mondta, hogy a még fennmaradó, uniós 1 milliárd eurós hitelrészletet jövő év első háromnegyedévében hívhatja le Magyarország.
Nem minden költséget hárítottak a hitelfelvevőkre
Simor András szerint a bankrendszer az első félévben jól teljesített, profitabilitása a vártnál magasabb volt, annak ellenére, hogy a rosszhitelek állománya jelentősen nőtt. Ezt sikerült egyéb bevételekkel, költségcsökkentéssel kompenzálni.
A jegybankelnök szerint a bankrendszer kamatrése valamelyest csökkent, a finanszírozási költséget tehát nem teljes mértékben hárították át a hitelfelvevőkre. Hozzátette: a bankrendszer még jelentős kihívásokkal áll szemben, a rosszhitelek állománya a következő hónapokban növekedni fog, de úgy tűnik, a bankrendszer ellenálló-képessége erős és képes lesz ezeket a sokkokat "megemészteni".
