Több mint négyszázmillió forint kárt okoztak azok a különféle márkajelzésű (Adidas, Nike, Louis Vuitton, Givenchy, Ralph Lauren) hamis termékek, amiket a pénzügyőrök lefoglaltak.

Alapos kockázatelemzés előzte meg az akciót. A NAV azokat a cégeket választotta ki ellenőrzésre, amelyek igyekeztek láthatatlanok maradni: minimalizálni akarták az adófizetést és az adóhatósági rendszerekben hagyott digitális lábnyomukat is. Ám ez Magyarországon nem kifizetődő, ugyanis az Európai Unió adóhatóságai közül a NAV lát rá a legtöbb tranzakciós adatra (például online számla, online pénztárgép, eKÁER). A 16 raktárhelyiséget is az adatok vagy épp azok gyanús hiánya miatt minősítette kiemelt kockázatúnak a NAV. Az elemzői feltevéseket végül a helyszíni ellenőrzések bizonyították.

A kőbányai helyszíneken vegyes kép fogadta a NAV munkatársait. Értek tetten le-, vagy éppen felpakoló kamionokat, gazdátlannak látszó raktárhelyiségeket, de példás rendben tartott, a padlótól a plafonig felpakolt árukészleteket is. Azonban minden helyen közös volt, hogy a tulajdonosok és az alkalmazottak egyetlen helyszínen sem tudták igazolni a termékek eredetét, tulajdonosát, vagy a beszerzés körülményeit. A NAV azt is megvizsgálta, hogy a nála rendelkezésre álló adatok adnak-e magyarázatot a jelentős mennyiségű, jellemzően bizonylat nélküli árukészletre, de sem az import-, sem adóbevallási, sem az eKÁER-adatok nem igazolták a legális beszerzést.

Pontos volt a kockázatelemzés, mert a kiválasztott távol-keleti cégeknél jellemzően a teljes raktárkészlet illegális volt. Volt, ahol 150 ezer pár cipőből 43 ezer pár beszerzését tudta igazolni egy távol-keleti cég, illetve volt, ahol az ügyvezető a raktárban tárolt mintegy 70 millió forintnyi árut próbálta meg leigazolni négy darab, összességében 1,5 millió forintos beszerzésről szóló számlával.