„Az alacsony adóteher biztosan vonzó lehetőség lesz. A céges bevételt 15 százalékos adó terhelné, amelybe a tételes kata is beszámítható, így egy főállású katásnál évi 8 millió forintos céges bevételig nem keletkezne további tényleges adófizetés. Ez olyan konstrukciókat is újra vonzóvá tehet, amelyeknél valójában munkaviszonyt váltanak ki vállalkozói szerződéssel” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A tervezet ugyanakkor két fontos korlátot is beépít ennek megakadályozására. A katás nem szerezhet bevételt jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapban volt munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától. A kata-alanyiság akkor is megszűnik, ha ugyanattól a cégtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származik az éves bevétel legalább fele.

Ezek a korlátok azonban nem zárják ki, hogy más esetekben felmerüljön a színlelt foglalkoztatás kérdése. Egy NAV-ellenőrzésnél nem a szerződés elnevezése, hanem a tényleges munkavégzés körülményei számítanak. A hatóság vizsgálhatja többek között az utasítási és ellenőrzési jogot, a munkavégzés helyét és idejét, a személyes munkavégzési kötelezettséget, a rendszerességet, a céges eszközök használatát, valamint azt, hogy a vállalkozó viseli-e ténylegesen a tevékenység gazdasági kockázatát.

Ha a vállalkozói konstrukció valójában munkaviszonyt takar, a cégnél utólagos közteherfizetés, adóhiány, késedelmi pótlék és bírság is felmerülhet. Bagdi Lajos szerint a kockázat különösen a szellemi munkakörökben lehet jelentős, így például az IT szektorban, az adminisztrációban, a könyvelésben vagy a marketingben.