Az ingatlanfejlesztő vállalkozás részére az építményi jog lehetővé teszi egyrészt, hogy felépítsen egy épületet idegen telken, és ennek érdekében azt igénybe vegye (beléphet, ott tartózkodhat, építési anyagokat elhelyezhet stb.), továbbá azt is, hogy a felépített épületet használja, hasznait szedje. A külföldi gyakorlat azonban rendszerint az, hogy az épületek felépítése céljából létrehozott építményi jogot, valamint a felépített épületet – az építményi jog létesítéséről szóló szerződésben rögzítettek alapján – a tranzakció végén az ingatlanfejlesztő vállalkozás visszaértékesíti a társaság részére.
Építménybér, avagy lassú víz partot moshat
A fentiek mellett az építményi jog alapítható lesz építménybér formájában is, amely alapján az építményi jog jogosultja rögzített bérleti díjat fizet az építményi jogért, annak egy összegben történő megvétele helyett. A külföldi gyakorlatban építményi jog kerül alkalmazásra olyan esetekben is, amikor a társaság, amely az ingatlanfejlesztést kívánja végrehajtani (főleg a kisebb induló tőkével rendelkező társaságok) a telek vagy az építményi jog egy összegben történő megvétele helyett az építményi jogot az adott jogrendszerben leghosszabb időre megengedett időtartamra építménybér formájában alapítja meg a telek tulajdonosával (Németországban, Belgiumban ez 99 év, Magyarországon egyelőre 50 év). Ennek előnye, hogy az induló vállalkozásnak az ingatlan megszerzéséhez vagy az építményi jog egyösszegű megfizetéséhez forrást találnia, viszont az építményi jog megterhelésével megfelelő finanszírozáshoz juttathatja a vállalkozását.
