2023-ra a magyar állampolgárok döntő többsége találkozott már hétköznapi ügyvitelei során azzal a jelenséggel, hogy a szerződéses jognyilatkozatait nem nyomtatott papíron teszi meg, hanem különféle elektronikus eszközök használatával rögzíti ügyleti nyilatkozatait. Ismerős lehet az élmény például csomagkézbesítéskor, telekommunikációs vagy banki szolgáltatónál ügyfélszolgálati ügyintézés során, vagy személyazonosító okirat igénylésekor.
A magyar polgárok írásbeli jognyilatkozataikat azonban a mai napig döntően kézírással kitöltött űrlapokon teszik, a szerződéseket több példányban papírra nyomtatják és tollal írják alá, miközben az ezzel járó költségek egyes felmérések szerint nemzetgazdasági szinten évi ezermilliárd forintos nagyságrendre tehetők, a papírhasználat pedig jelentős környezetterheléssel jár – mondta Halmos Tamás ügyvéd, adatvédelmi szakjogász, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.
Nem állítható azonban, hogy a magyar állam tétlenül nézte volna a technológia fejlődését és terjedését. Magyarországon már 2016-ban bevezetésre került az e-személyi igazolvány, amely számos kényelmi szolgáltatás részeként tartalmazza az eAláírás funkciót, amelynek használatával tulajdonosa minősített elektronikus aláírást készíthet, az így aláírt okirat pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Sajnos az eAláírás funkció a mai napig nem örvend népszerűségnek, figyelembe véve, hogy mostanra a magyar lakosság körülbelül 90%-a rendelkezik e-személyi igazolvánnyal (a bevezetése óta körülbelül 7,2 millió darab került kibocsátásra), addig az eAláírás funkció használatához szükséges tanúsítvány mindösszesen körülbelül 60.000 e-személyi igazolványhoz tartozik.
