Az eAláírás funkció népszerűtlensége több módon is magyarázható, a legfőbb okok közt ott szerepel az edukáció hiánya, azaz a lakosság nem kapott megfelelő tájékoztatást az eAláírás funkció elérhetőségéről, a használat módjáról és annak előnyeiről, egy másik ok pedig, hogy a lakosságnak nincs rá ténylegesen szüksége, hiszen jelenleg nincs olyan esetkör, amely a mindennapok során szükségelteti eAláírás vagy egy azzal megfeleltethető szolgáltatás használatát (ilyen egyenértékű szolgáltatás például az online elérhető AVDH, azaz azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás, amely ugyancsak a magyar állam jóvoltából lehetővé teszi, hogy Ügyfélkapu / Központi Azonosítási Ügynök azonosítását követően elektronikusan aláírt, teljes bizonyító erejű magánokiratokat hozzunk létre).
Csak elektronikus aláírást lehet majd használni
Mindez azonban hamarosan gyökeresen megváltozik, ugyanis a jogalkotó elfogadta az első olyan jogszabályt, amely hamarosan a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát. Ez a jogszabály a 2024. február 1. napjával hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvény (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény), illetve annak végrehajtási rendelete (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet), amely előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt (vagyis azt a nyilatkozatot, amely ingatlan adásvétel, valamint ajándékozás esetén az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges) egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni. Ennek eredményeképpen a magyar lakosság a jellemzően legértékesebb vagyontárgyát, azaz az ingatlantulajdonát csak elektronikus aláírás vagy AVDH szolgáltatás használatával tudja átruházni.
