A 2023-as 1 százalékos GDP-visszaesés után az idei első negyedévben érezhetően élénkülni kezdett a magyar gazdaság. A növekedés a negyedik negyedévhez képest elérte a 0,8 százalékot, a múlt év hasonló időszakával összevetve pedig 1,1 százalékos volt. Ennek elsődleges mozgatórugója a fogyasztás volt, a többi adat felemás képet mutat.

A pozitív évkezdet után 2024-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság növekedése a fogyasztás és a reálbér-növekedés eredményeként – állapítja meg harmadik negyedéves befektetési stratégiájában az OTP Bank. A kiskereskedelem már bővülésnek indult, miközben a lakossági megtakarítások ismét gyarapodnak az utóbbi évek eredményeként. Ugyanakkor a beruházások továbbra is alacsony szinten vannak, mivel a fő hajtóerők – a növekedési kilátások bizonytalansága, a gyenge kapacitáskihasználtság, a magas finanszírozási költségek, illetve az uniós források körüli bizonytalanságok – kedvezőtlenek. A gyenge európai konjunktúra és a lassuló elektromosautó-eladások következtében az export továbbra is gyengélkedhet. Kevesebb nehézség és több gazdaságpolitikai támogatás esetén 2025-ben akár 3,5 százalékig gyorsulhat a növekedés további felfelé mutató kockázatokkal.

Szükség van a további költségvetési hiánycsökkentő intézkedésekre

Tavaly a GDP 7 százalékát közelítette a költségvetés hiánya, ami jelentős eltérés a tervezett hiánypályához képest. Idén a rezsitámogatások csökkenése mellett a nemzeti össztermék 0,7 százalékának megfelelő beruházási volumen elhalasztásáról döntött a kormány, így változatlan feltételek mellett a hiány a GDP 5 százaléka körül alakulhatott volna. A hitelintézet harmadik negyedéves befektetési stratégiájának lezárása óta a kormányzat további hiánycsökkentő intézkedéseket jelentett be, amelyek a tranzakciós illeték növelésén, valamint a különadó-szabályok módosításán alapulnak, és amelyek nagyban növelték az idei hiánycél elérésének valószínűségét.