„Ez sok esetben ahhoz vezethet, hogy a munkáltatók inkább rövidebb időszakokra szerződnek, és gyakoribbá válik a cserélődés az EFO-s munkáknál, ami emeli a toborzási és betanítási költségeket. Mindez a munkavállalók oldaláról nézve is bizonytalanságot jelenthet” – teszi hozzá a HR szakértő. 

Alternatíva az EFO-ra: előtérben a diák- és nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás

A szakember szerint az EFO-t érintő változások hatására egyre gyakrabban merülhet fel alternatívaként a diákok és nyugdíjasok szövetkezeten keresztül történő alkalmazása.

 „A foglalkoztatók egyre inkább felismerik, hogy nem éri meg »efoztatni« a munkavállalókat, ha az adott feladatot diákok vagy nyugdíjasok is el tudják látni. Ugyanis az EFO esetén fizetendő közteherjegy mértékét a munkáltatóknak akkor is meg kell fizetniük, ha a munkavégzés csak 4 vagy 6 órára szól, míg szövetkezeten keresztül alkalmazott diákok és nyugdíjasok után csak a ledolgozott órákat kell kifizetniük” – emeli ki Göbl Róbert. 

A szövetkezeti forma sajátossága, hogy – a klasszikus munkaviszonnyal ellentétben – a munkavállaló bruttó béréből nem kerül levonásra a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, és a munkáltatót sem terheli a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó. Azonban az EFO-val ellentétben a szövetkezeti forma nem jár 5, 15 vagy 120 napos időkorláttal, és létszámkorlát sincs, miközben az adminisztráció jelentős részét – beleértve a HR- és bérszámfejtési feladatokat – jellemzően a szövetkezet vállalja át.