Kína adatvédelmi politikáját az USA és Kína közötti, elmérgesedő adatvédelmi háború határozza meg
Az USA és Kína viszonya ma dinamikusabb, mint korábban bármikor, és jelenleg új szakaszában jár, melyet a „három K” (konfrontáció, kollaboráció és kompetíció) határoz meg. A kínai hatóságok által az elmúlt hónapokban életbe léptetett, a technológiai ágazatot érintő egész sor új jogszabály hatására az adatvédelem a tech-háború homlokterébe került, és kiderült, hogy milyen fontos szerepet játszanak a technológiai és adatvédelmi jogszabályok az új kínai modellben.Az internetes vállalkozások csaknem két évtizeden át akadálytalanul növekedhettek. Mint minden infrastrukturális szolgáltatónak, működésük korai szakaszában a digitális infrastruktúra kiépítőinek is szükségük van némi természetes monopolhelyzetre, hogy visszanyerhessék a kezdeti befektetéseik összegét, és méltányos hozamra tehessenek szert. Csakhogy ennek a szakasznak már régen vége, és e cégek túl nagyra nőtt hatalmának negatív hatásai mellett valósággal eltörpülnek a hatékonyság terén általuk nyújtott előnyök.
A közelmúltban életbe lépett jogszabályváltozások kétségtelenül megrémisztették a piacokat. De ha körülnézünk a világban, látni fogjuk, hogy nem Kína az egyetlen ország, amelyik most megpróbálja bepótolni, amit a technológiai ágazat felügyelete terén a múltba elmulasztott. Az USA, Európa és pár más ország vagy már tárgyalja, vagy most vezeti be az adatbiztonsággal, az algoritmus-alapú rangsorolással és a versenyellenes viselkedéssel kapcsolatos új jogszabályokat.
Kínában a lassuló belföldi növekedés és az állandósuló geopolitikai feszültségek miatt is célszerű gátat vetni a túlzott profitvadászatnak, mely kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztók jólétére és elfojthatja az innovációt is. Kínának és egy sor más országnak most meg kell küzdeniük egy régi problémával: meg kell találniuk a kényes egyensúlyt a jogszabályi felügyelet és a vállalkozások ösztönzése között – ehhez pedig szükség lesz némi jogszabályalkotási kísérletezgetésre. Ezzel együtt a mostani jogszabályváltozások sebessége és agresszív jellege mindenkit meglepett. Idővel a Nyugat is hasonló problémákkal fog szembesülni, de az itteni kormányok egyelőre lassabban, megfontoltabban állnak a kérdéshez. Mivel azonban Kínában minden figyelmeztetés nélkül került sor a változtatásokra, a befektetők kénytelenek voltak bizonytalansági kockázati prémiumot érvényesíteni, mely a Fidelity szakértőinek véleménye szerint egy darabig még életben is marad, főleg azokon a területeken, amelyeken még további jogszabályváltozásokra lehet számítani.
A kínai tőkepiacok továbbra is befektetésre alkalmasak
A nemzetközi befektetői közösséget foglalkoztató legfontosabb kérdés most az, hogy alkalmasak-e még befektetésre a kínai tőkepiacok. „Amint azt láttuk is, ha a kínai kormány növelni tudja a lakosság szabadon elkölthető jövedelmét azáltal, hogy csökkenti a fogyasztók által a „három hegyen”, az ingatlanpiacon, valamint az oktatás és az egészségügy terén elköltött összegeket, és megreformálja a technológiai ágazatot, hogy javuljon az adatbiztonság, akkor valóban csökkenhet az egyenlőtlenség és felpöröghet az innováció. És mivel a jogszabályi beavatkozások nem okoztak jelentős mértékű tőkekiáramlást, és a renminbi árfolyama sem kezdett hirtelen hullámzani, úgy véljük, hogy a kínai tőkepiacok hosszú távon továbbra is befektetésre alkalmasak lesznek. Emellett változatlanul azt is gondoljuk, hogy a kínai államkötvények és az ország devizája hosszú távon a piaci átlagnál jobb teljesítményt fog nyújtani, bár az ingatlanszektoron nagyon rajta tartjuk a szemünket, hogy nem mutatkoznak-e az ottani problémák más ágazatokra történő átterjedésének kockázatára utaló jelek”- tette hozzá Al-Hilal.A Fidelity szerint az „új kínai modell” sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy mennyire jól tervezik meg a hivatalos irányelveket – a lépések sorrendje, a bevezetés módja és kommunikációja kulcsszerepet játszhat ennek a kínai gazdaság átalakítását célzó történelmi kísérletnek a sikerében. Bár az átmenethez évekre lesz szükség, ha az irányelvek (a jelenben és a jövőben is) megfelelően kidolgozottak lesznek, akkor a kínai gazdaság továbbra is a világgazdasági növekedés egyik motorja és egészséges hozamok forrása lehet. Egyelőre azonban még jelentős a bizonytalanság, miközben alakot ölt az „Új Kína” modellje.
