2020 márciusában, a Covid-járvány kitörése után kormányrendelet rögzítette, hogy a 2020. március 18-a után kötött fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatója (thm) nem haladhatta meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez az arányokon is éreztette a hatását, ugyanis a 2020-as átlagos törlesztőrészlet az akkori nettó átlagkeresetnek csupán a 13,4 százalékát, a nettó mediánkeresetnek pedig csupán a 17,3 százalékát tette ki.

Ez a hatás azonban csak átmenetinek bizonyult, hiszen maga a rendelet is csak 2020. december végéig írta elő a fenti korlátozást. Ennek is köszönhető, hogy 2021-ben a havi nettó átlagkeresetnek már a 16,4 százalékát tette ki az akkori átlagos havi törlesztőrészlet, míg a mediánkereset esetében ez az arány ismét 20 százalék fölé kúszott (21,1 százalék).

Nem változtak az arányok

Azóta ez az arány leginkább stagnál, illetve némileg csökkent, ami azzal magyarázható, hogy bár 2022-2023-ban emelkedtek a hitelkamatok, ezzel párhuzamosan stagnált a felvett hitelek átlagösszege, miközben a fizetések ezekben az években is emelkedtek valamelyest. A személyi hitelek átlagos évesített kamatlába 2023-ban volt a legmagasabb (18,82 százalék), ám az akkori átlagos törlesztőrészlet (55 145 forint) akkor is csupán a 14 százalékát tette ki az akkori nettó átlagkeresetnek, míg a mediánkereset esetében ez az arány 17,9 százalék volt.

Bár ezek az arányok a következő években még a csökkenő kamatkörnyezet ellenére is némileg emelkedtek (2024: 15,1 százalék az átlagjövedelem és 18,9 százalék a medián esetén; 2025: 15,4 százalék az átlagjövedelem és 19,3 százalék a medián esetén), összességében mégis azt mondhatjuk, hogy az átlagos hitelösszeg jelentős emelkedése ellenére a havi törlesztőrészlet érdemben nem jelent nagyobb terhet, mint tette azt szűk egy évtizeddel ezelőtt.