További korlát, hogy a megbízási szerződés alapján kért munkadíj még az említett esetekben is legfeljebb 50 százalékos mértékben mérsékelhető. Ez alól csak az lehet kivétel, ha a munkadíj „kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel”. (A peresített értékkel arányos, sávos átalány szerint felszámított munkadíj mérséklésére további korlátok is vonatkoznak).
„A jogorvoslati lehetőségek miatt talán a legfontosabb garancia, hogy a perköltségre vonatkozó döntéseket a bíróságoknak részletes indokolással kell alátámasztaniuk. A rendelet ebben a körben talán még a Kúriánál is szigorúbb elvárásokat támaszt: az indokolásnak meghatározott körülményekre is ki kell térnie, többek között az elvégzett munka egyedi jellemzőit is részletesen értékelnie kell” – mondja Borbély Kincső, a Jalsovszky szakértője.
Mit jelent az új szabályozás a jövőre nézve?
Az új rendelet már várhatóan a régi gyakorlathoz a végsőkig ragaszkodó bíróságokra is hatással lesz: már nem csak a Kúria (egyébként kötelező) iránymutatása alapján, hanem jogszabály alapján is kötelesek lesznek főszabály szerint a pernyertes által viselt teljes ügyvédi munkadíjat megítélni. Jóllehet a Kúria döntésében nem szereplő szükségességi teszt bevezetésével a rendelet látszólag „puhítja” is azt, a rendelet preambuluma arra enged következtetni, hogy ennek nem az a célja, hogy lerontsa a most kialakult kedvező irányú gyakorlatot.
