A másik eset, hogy a megbízási szerződés bemutatása helyett a rendeletben meghatározott sávos átalány alapján érvényesítjük az ügyvédi munkadíjat – a peresített érték bizonyos százalékában.

A bíróságok azonban az ítéletben a fentiek alapján kért összeget mérsékelhetik, és ilyenkor a pernyertes nem a teljes ügyvédi díjhoz, hanem annak csak egy részéhez jut hozzá.

Hogyan tudják a bíróságok mérsékelni a pernyertesnek járó ügyvédi munkadíjat?

„A korábbi gyakorlat megengedte, hogy az ügyvédi munkadíjat a bíróságok saját belátásuk szerint, szinte korlátlanul mérsékelhessék – ezt olykor méltányosságból, olykor az ügyvédi munka jellegének félreértéséből adódóan tették.  Ennek a kiszámíthatatlan gyakorlatnak igyekezett a Kúria országosan egységes kereteket szabni” – ismerteti Dobos Zoltán, a Jalsovszky ügyvéde.

Az új rendelet is meghagyja a bíróságok jogát ahhoz, hogy mérsékeljék a pernyertes fél által felszámított ügyvédi munkadíjat, ugyanakkor részletesebb sorvezetőt ad ahhoz, hogy erre mikor és milyen mértékben van lehetőség.

Úgy tűnik, hogy a rendelet többnyire átvette és részben tovább is fejlesztette a Kúria már említett döntésének lényegét. A rendelet kifejezetten leszögezi, hogy a bíróság az ügyvédi munkadíjat csak a másik fél kérelmére, és csak két, indokolt esetben mérsékelheti: ha a munkadíj az érvényesített joggal nem áll összefüggésben és ezért szükségtelen, vagy ha a ténylegesen kifejtett tevékenységhez képest aránytalan mértékű.