Egy vagy több lépéssel mindig a hatóságok előtt járnak a kiberbűnözők, a technikájuk pedig olyan mértékben változott az elmúlt években, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is módosított miattuk a most közzétett, az elektronikus pénzforgalomban előforduló csalásokat összesítő statisztikáin. A teljes pénzforgalom arányában véve persze a csalások volumene nem nagy, de az a néhány ezer érintett, aki áldozattá válik, fájdalmas tapasztalatot szerez.
Drasztikus mértékben nő a bankszámlás, bankkártyás csalások száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. 2023 első negyedévében minden korábbinál több alkalommal, összesen 4150 esetben jártak sikerrel a bűnözők, akik így 3,1 milliárd forintnál is több kárt okoztak a bankszámla- és bankkártya-tulajdonosoknak. Ennek a kárnak a döntő részét - 2,8 milliárd forintot az ügyfelek viselték.
A csalók általában az interneten vagy mobiltelefonon keresztül cserkészik be az áldozataikat. Az internetes csatornákon keresztül több mint 1300 sikeres visszaélés történt három hónap alatt csaknem 2 milliárd forint értékben. Mobiltelefonon keresztül mintegy 2800 bűnöző járt sikerrel, ők csaknem 1 milliárd forint kárt okoztak.
A korábbi évekkel szemben azonban már nem az ellopott vagy elvesztett bankkártyák tulajdonosai vannak a legnagyobb veszélyben. Előfordulnak ugyan ilyen jellegű csalások is, de ezek száma és értéke marginális az erős ügyfélhitelesítés és a viszonylag könnyű lebukás miatt. Ha egy lopott bankkártyával vásárolnak, akkor a boltok kamerái vagy internetes vásárlásnál a rendelés helye alapján meg lehet találni az elkövetőt, aki amellett, hogy akár szabadságvesztéssel is számolhat, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) feketelistájára is felkerül. Ez aligha éri meg, főleg miután egy átlagos eltulajdonított bankkártyával csak 16,6 ezer forintnyi kárt okoztak az elmúlt negyedévben.
