Az egyértelműen látszik, hogy Budapest dominálja a magyar lakásépítést, minden harmadik átadott lakás a fővárosban volt a vizsgált időszakban, miközben a város a teljes magyar népesség 18 százalékát teszi ki, vagyis bőven felülreprezentált a lakásépítésekben. De ugyanez elmondható Pest vármegyéről is, ahol a teljes népesség 14 százaléka lakik, viszont az átadott lakások több mint 25 százaléka volt ott. Vagyis összesen a Közép-Magyarország régió majdnem a lakásépítések 60 százalékát tette ki 2025 első kilenc hónapjában. Említettük, hogy arányaiban százezer lakosra vetítve a legtöbb lakás Somogy vármegyében épült, hiszen az ország népességének 3 százaléka mellett az új lakások 6,6 százaléka itt kapott helyet. A másik véglethez tartozik Békés vármegye, ahol a népesség több mint 3 százaléka lakik, miközben a lakásépítések kevesebb mint fél százaléka valósult ott meg országosan. Még inkább alulreprezentált Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol a lakosság több mint 6 százaléka él, miközben csak az összes lakásépítés 0,4 százaléka esett arra a vármegyére.
„Már a fenti adatsorban látszanak érdekességek, hiszen Somogy, illetve Zala vármegyék nem számítanak gazdaságilag kifejezetten fejlettnek, ehhez képest a lakásépítésben élmezőnyben végeztek. Ennek speciális oka nyilván a Balaton közelsége, hiszen az ott építkezők, illetve lakást vásárlók jelentős részben nem állandó lakosok, hanem nyaralónak vásárolják az ingatlant, így ezekben a vármegyékben kicsit torzíthat a statisztika. A harmadik, tóval határos vármegye, Veszprém lakásépítési aktivitása szintén átlag feletti” – emelte ki Valkó Dávid. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy a vidék felértékelődése nem feltétlenül meglepő folyamat, hiszen az elmúlt években történtek olyan intézkedések (falusi CSOK, vagy a jogosultsági árlimit folytán az olcsóbb piacokat jobban megmozgató Otthon Start program), melyek kedvező helyzetbe hozták a vidéki lakásvásárlókat.
