Logikusan azt gondolnánk, hogy a gazdaságilag prosperáló vármegyékben építik a legtöbb lakóépületet, ez azonban nincs mindig így, jó példa Komárom-Esztergom, ahol lakosságarányosan az egész országban a negyedik legkevesebb lakás épült, miközben a munkanélküliségi ráta a legkedvezőbb – írja elemzésében az OTP Ingatlanpont, a lakáspiac és a gazdasági fejlettség kapcsolatát boncolgatva.
– A 2025-ös év egyelőre várhatóan nem hozta meg az áttörést a magyar lakásépítések területén, bár a negyedik negyedéves adatok még nem ismertek. Az év első kilenc hónapjában még az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest is 14 százalékkal kevesebb, mindössze 7500 lakást vettek használatba – derül ki a KSH nemrég megjelent „Fókuszban a vármegyék” című kiadványából. Most elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy ez hogyan oszlott meg az országon belül, illetve milyen tényezők segíthetik vagy hátráltathatják egy-egy vármegyében a lakásépítést.
Fotó: Depositphotos
Természetesen nem abszolút értékben érdemes vizsgálni az épített lakások számát, hiszen a vármegyék népessége nem egyforma. Éppen ezért a KSH is elsősorban a százezer lakosra jutó átadott lakásszámot használja mutatóként. Bármilyen meglepő, ez Somogy vármegyében volt a legmagasabb 2025 első három negyedévében, ott 170 lakást adtak át százezer lakosra vetítve. Csak ezt követte Budapest és Pest vármegye 149-cel, illetve 143-mal, említésre méltó még Zala vármegye 131-es mutatója. A legkevesebb ingatlant pedig Borsodban adtak át, mindössze négyet százezer lakosonként, ezt követte Békés (11), Nógrád (17), a negyedik helyen pedig Komárom-Esztergom mindössze 20 átadott lakással százezer lakosonként.