A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, július 24-én közzétett adatai szerint a májusi kedvezmények nélküli átlagbér 433.600 forint volt. A jövedelem nagysága alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékű kamatkedvezményekre lehetnek jogosultak a hiteligénylők, amellett, hogy a felvehető kölcsön összegét is megszabja.

A kamatkedvezmények változása

Az elmúlt időszakban több banknál is változtak a kamatkedvezmények feltételei:

• Az Erste Bank június 15-től módosította jóváírási sávjait. Mostantól 400 ezer forintos havi jóváírás szükséges a kedvezmény eléréséhez, míg korábban 200 ezer forint elegendő volt.
• A K&H Bank július 29-én változtatta meg sávjait, és 500 ezer forintos havi jóváírást kér a kedvezményért, szemben a korábbi 250 ezerforinttal.
• Az OTP Bank július elején vezette be új sávjait és ugyan  900 ezer forintról 700 ezer forintra csökkentette a kedvezményhez szükséges jóváírási szintet, de közben kamatot is emelt, amelyből a kedvezményt érvényesíteni lehet.

Átlagkeresettel elérhető hitelösszeg

Az átlagbérrel rendelkező hiteligénylők esetében fontos tényező a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), amely szerint nettó 600 ezer forintos jövedelem alatt a jövedelem legfeljebb 50 százaléka terhelhető törlesztőrészletekkel. Ez azt jelenti, hogy az átlagbérrel rendelkező hiteligénylő maximum 216.800 forintos havi törlesztést vállalhat.

Ez nagyságrendileg egy 30 millió forintos, 20 évre felvett hitel törlesztőrészletének felel meg, amennyiben a legkedvezőbb ajánlatok közül választ. Ekkora hitel a minimális önrészt feltételezve (20 százalék) egy  37,5 millió forintos ingatlan vásárlására lehet elegendő, melyből 7,5 millió forint a saját tőke.