A fűtő üveg nem új találmány, maga a technológia hosszú évek óta rendelkezésre áll. Csipkerózsika álmából a földgáz világpiaci árának elképesztő mértékű megugrása ébresztette fel, amikor a korábbi tendenciákat megdöntve, hirtelen az elektromos áram díjszabása lett lényegesen kedvezőbb. Ekkor indult el igazán a diadalútja, hiszen sokoldalú felhasználási lehetőségeinek köszönhetően hosszú távú megoldást biztosít az energiahatékony fűtés megvalósítására.
„A fűtő üveg nem csak ablaküvegként, de radiátor formájában is megjelenhet, az átlátszótól a teljesen egyedileg mintázott változatig, rábízva ezt az ingatlan tulajdonosok ízlésvilágára és fantáziájára. Maga a fűtő réteg egy láthatatlan, nanotechnológiával felvitt fémvezető bevonat, amely elektromos áram hatására hőt termel. Ez a bevonat minden esetben a belső térhez legközelebbi, laminált üvegréteg belsejében kap helyet. Fűtése infrasugárzás jellegű, ami azt jelenti, hogy 18-19 °C-on olyan hőérzetet nyújt, mint hagyományos fűtéseknél a 22–24°C”, ismertette Rákosy Eszter, a Helio Heating fűtő üveget gyártó Rákosy Glass háromgenerációs, építészeti üvegmunkákkal foglalkozó üvegipari vállalkozás tulajdonosa és vezetője.
Kinek éri meg fűtő üveget beépíteni?
Bár olyan jelentős építményekben is megtalálható, mint a Múzeumkert Kertészháza, a Fiumei úti sírkert Apponyi-hintó üvegpavilonja, a Teleki–Tisza-kastély és a Szent István Bazilika melletti lift üvegburkolata, lakóépületekben – új építés vagy felújítás során – is előszeretettel alkalmazzák.
