A globális átlagos korrupcióérzékelési index (CPI) pontszáma 100-ból 42-re esett vissza, ami több mint egy évtizede az első visszaesés. Ma már csak öt ország ér el 80 feletti pontszámot, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 12-vel.
Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Az Egyesült Államok a 29. helyen áll 64-es pontszámmal, ami a valaha volt legrosszabb eredmény az indexben. A Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési indexe (CPI) szerint a korrupció globálisan romlik.
Az index 0-tól 100-ig terjedő skálán értékeli az országokat, ahol a magasabb pontszámok a tisztábbnak érzékelt közszférát jelzik. 2025-ben a globális átlag 42-re esett vissza, a 182 országból 122 50 alatti eredményt ért el. A skála Dánia 89-es pontszámától Szomália 9-es pontszámáig terjed.
Kevesebb országot tekintenek „tisztának”
Az egyik legszembetűnőbb megállapítás, hogy milyen gyorsan csökkent a legjobban teljesítő országok száma. 2015-ben 12 ország végzett 80 felett a CPI-n. 2025-re ez a szám mindössze ötre csökkent.
Ez az eltolódás arra utal, hogy még a hagyományosan erős demokratikus intézményekkel társított nemzetek is egyre növekvő kormányzási nyomással néznek szembe. A Transparency International a növekvő politikai polarizációra, a gyengébb intézményi bizalomra és az ellenőrzésekre és ellensúlyokra nehezedő nyomásra mutat rá, mint számos fejlett gazdaság pontszámait befolyásoló tényezőkre.
Az Egyesült Államok az egyik legjobb példa a változásra. 64-es pontszámmal a 29. helyen áll globálisan, és ez azt jelenti, hogy eddigi legalacsonyabb pontszámát érte el az USA. A csökkenés az átláthatósággal és az intézményi bizalommal kapcsolatos növekvő aggodalmakat tükrözi. Magyarország az eléggé szégyenteljes 88. helyen szerepel.
Miért fontos a korrupció gazdaságilag?
A korrupció a politikai instabilitáson túl is hatalmas költségekkel jár. A Nemzetközi Valutaalap által közzétett kutatás a korrupciót alacsonyabb beruházásokkal, gyengébb gazdasági növekedéssel és a kormányzati hatékonyság csökkenésével hozza összefüggésbe.