Emellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: 1981-től napjainkig felgyorsult a népesség öregedési folyamata, ami a gyermek- és a fiatal-, valamint az időskorú népesség arányának kedvezőtlen változásával járt együtt. A gyermekkorúak (0–14 évesek) népességen belüli aránya várhatóan 0,6 százalékponttal csökken 2070-ig, míg a legalább 65 évesek részaránya 6,1 százalékponttal emelkedik majd. Magyarán egyre kevesebb aktív korú fiatalnak kell egyre több nyugdíjast eltartania a jövőben.
Kiszolgáltatott nyugdíjas évek
A népesedési tendenciák fényében a Generali kutatása még súlyosabb képet vázol fel: a válaszadók többsége nem remél javulást a nyugdíjasok életszínvonalával kapcsolatban. A megkérdezettek 22 százaléka véli úgy, hogy 20-30 év elteltével valamelyest romlanak majd az idősek kilátásai, 35 százalékuk szerint viszont sokkal rosszabb lesz a helyzet. 30 százalékuk szerint nem lesz változás a jelenlegi állapothoz képest, és mindössze 13 százalék gondolja úgy, hogy kedvezőbbek lesznek a körülmények a jövőben. Az emberek hozzáállását azonban nagyban meghatározza az anyagi helyzetük és a pénzügyi értelemben vett biztonságérzetük is: minél kevesebbet tudnak jelenleg megtakarítani, annál pesszimistábbak a jövőbeli boldogulásukat illetően. A válaszokból kiderül, hogy a hazai lakosság ideálisan havi 82 ezer forintnyi nyugdíjcélú megtakarítással érezné úgy, hogy megfelelő életszínvonalat tud magának teremteni a nyugdíjas évekre.
A kutatás a magyarok jövőbeli várakozásaira is rákérdezett: az aktív keresők jövőjét illetően a tavalyi eredményhez képest minimálisan kevesebben, de még mindig a válaszadók közel harmada (26 százalék) gondolja, hogy az aktív korúak is sokkal rosszabbul fognak élni a következő évtizedekben, és mindössze 5 százalék véli úgy, hogy sokkal jobban, mint most.
