A rehabilitációs járadékot a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál lehet igényelni, bár ehhez egy sor feltételnek is meg kell felelni: csak az jogosult a szolgáltatásra, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett (vagyis III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesül), munkavégzésre rehabilitáció nélkül nem alkalmas, rendelkezik a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és nem folytat kereső tevékenységet. Ha mégis részesül munkabérben, akkor keresetének legalább 30 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie az egészségkárosodást megelőző átlagkereseténél, különben 3 hónap átlagában történő túllépés után 50 százalékkal csökken a járadék összege, 6 hónap átlagában történő túllépést követően pedig teljesen megszűnik az összeg folyósítása.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításáról az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet új, komplex minősítési rendszere gondoskodik, amelyben már nemcsak két orvos, hanem egy szociális és egy foglalkoztatási szakértővel is kibővült bizottság mond ítéletet a beteg állapotáról. A 60 napon belül elkészülő szakvélemény megállapítja az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet, a rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció szükséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot, ami legfeljebb 3 év lehet. Ezen idő alatt az ügyfélnek a rehabilitációs megállapodási szerződés keretében együtt kell működnie a munkaügyi központtal, illetve az általa kiküldött mentorral, aki végigsegíti a munkaerőpiacra való visszatérés összes folyamatán (álláskeresés, képzés, vállalkozóvá válás, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok stb.).
Téveszmék a megváltozott munkaképességűekről
Sok munkáltatók tévesen azt gondolja, a megváltozott munkaképességűek csak rövidebb munkaidőben és alacsonyabb teljesítménnyel képesek dolgozni, illetve hogy egészségügyi, valamint beilleszkedési problémáik miatt többet hiányoznak az átlagosnál. Pedig ez nincs így, ők is ugyanolyan emberek, mint egészséges társaik, éppúgy vásárolni, szórakozni, kirándulni és dolgozni akarnak - mutatott rá Siháné Tóth Mária munkáltatói kapcsolattartó.
"Az ilyen előfeltevések leküzdése érdekében folyamatosan felkeressük a vállalatokat, magánközvetítő irodákat, illetőleg adatbázisokat állítunk föl, hogy egymásra találhassanak a munkaerő-piaci szereplők" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint a cégek ismerik a rehabilitációs járadékot, és szívesen is fogadják a kezdeményezésüket. Különösen a magánközvetítők veszik örömmel a megkereséseket, az alacsonyabb képzettségű munkaerőből ugyanis híján van Magyarország. "Sokuk már Romániából és Szlovákiából toboroz munkavállalót, így rögtön felderülnek, amint eléjük tárjuk a megváltozott munkaképességű ügyféltáborát" - mondta Siháné Tóth Mária.
Aki azonban még mélyebben el szeretne merülni a rehabilitációs foglalkoztatásban, annak a munkaügyi központ elkészített egy kiadványt, amely a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos összes információt tartalmazza. Ezt természetesen a munkaügyi központok rehabilitációs osztályain, annak rendezvényein (így az állásbörzén), valamint a partnerszervezeteknél is elérhetővé teszik majd az alkotók.