A „hazai eszközök iránti elfogultság” gyakori tendencia, miszerint a befektetők szívesen fektetnek be hazai eszközökbe.
Ez különösen hangsúlyos az amerikai befektetők körében, amit az ország globális pénzügyi piacokon betöltött túlméretezett szerepe erősít. Hasonlóképpen, a japán befektetők is nagymértékben a helyi eszközökbe koncentrálják befektetéseiket.
Az amerikai befektetők részvényportfóliójuk 78 százalékát hazai piacokon tartják, ami Japánhoz hasonló arány.
Ezzel szemben számos ország portfóliójának jelentős részét amerikai részvényekbe helyezi, például Norvégia (48 százalék) és Kanada (45 százalék). Figyelemre méltó, hogy a norvég befektetők részvényallokációjuknak mindössze 12 százalékát tartják hazai részvényekben, a 2020 óta elért erős, 13,7 százalékos átlagos évesített hozam ellenére.
Az Egyesült Királyságbeli befektetők hasonló kifelé irányuló dőlést mutatnak, részvényeiknek mindössze 19 százalékát tartják otthon. Ezt valószínűleg a gyenge részvénypiaci teljesítmény és a Brexit elhúzódó hatásai befolyásolják. 2020 óta a FTSE 100 index kevesebb mint 5 százalékos évesített hozamot produkált.
A japán befektetők mutatják a legerősebb hazai befektetések iránti elfogultságot, a fix kamatozású befektetések 80 százalékát belföldön tartják.
Az európaiak is tükrözik ezt a tendenciát, befektetéseik 69 százalékukat hazai kötvényekbe allokálják. Olyan tényezők, mint az ismertség és a lehetséges adókedvezmények befolyásolhatják ezt a trendet.