A forint pénteken rossz piaci hangulatban, a nemzetközi folyamatokhoz igazodva gyengült, kereskedők szerint azonban a Fidesz-KDNP devizahitelesekre vonatkozó javaslata sem az erősödés irányába mutatott. A forint így valamennyi vezető devizával szemben veszített értékéből. Az eurót 280,29 forinton jegyezték péntek este 18 óra után, ami ugyan némileg erősebb szint, mint a délutáni 282,50 forintos napi mélypont, de gyengébb a reggeli 277 forint, a csütörtök esti 276 forint és a hétfő este regisztrált 278 forint körüli jegyzésekhez képest. Az euró legutóbb idén január elején volt 280 forint felett. A svájci frankot péntek este 231,86 forinton jegyezték. Reggel 228,67 forint, csütörtök este pedig 227,45 forint volt a frank. A hét elején még 251 forint felett volt az árfolyam, kedden azonban a svájci nemzeti bank (SNB) bejelentette, hogy alsó euróárfolyam-tűréshatárt jelölt ki a frank számára. Azóta a 230 forintos szint körül ingadozott a jegyzés, az első számottevő elmozdulás pénteken volt, késő délelőtt 233,54 forinton is volt az árfolyam.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1125 pontos, 6,19 százalékos csökkenéssel, 17 041,97 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 33 milliárd forint volt, a vezető részvények és szinte az összes papír árfolyama esett az előző napi záráshoz képest. Az általánosan negatív nemzetközi piaci hangulatban érkezett a kormánypárti javaslat, ami megrengette az OTP árfolyamát, de ezzel párhuzamosan a többi papírt is adták a befektetők. A bejelentés után folyamatosan esett az OTP árfolyama, 10 százalékos csökkenésnél néhány percre szünetelt a papír kereskedése, majd elérte a 15 százalékos maximális ármozgási limitet, ekkor 3560 forintot ért a bankpapír. Délután egy pici megnyugvás volt érzékelhető, a magyar piac azonban így is sokkal nagyobb mértékű esést mutatott az európai piacok 2-3 százalékos csökkenéséhez képest.
A Fidesz-KDNP-frakció azt javasolja a kormánynak, hogy tegye lehetővé a devizahiteleseknek adósságuk rögzített árfolyamon történő egy összegű végtörlesztését, jelentette be Lázár János Fidesz-frakcióvezető pénteken, a miniszterelnök szóvivőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A javaslat szerint a svájci frankot 180, az eurót 250 forintos árfolyamon végtörleszthetnék a hitelesek, s tranzakció teljes költségét és pénzügyi következményeit a bankoknak kell viselniük. A frakció szerint biztosítani kell a lehetőségét, hogy a devizahitelesek megtakarításaikból vagy forint alapú hitel felvételével egy összegben szabaduljanak meg a devizahitelüktől. A kormány vasárnap dönt a kérdésben, s ha elfogadja, a végtörlesztési lehetőséget három hónapig az eddig felmondott szerződésekre is megnyitják. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hozzátette: a devizahitelek csökkenésével az ország kitettsége is csökken, ami Magyarország és a magyar családok szabadságát növeli.
Az MNB és a Bankszövetség veszélyekre figyelmeztet
A Magyar Bankszövetség szerint a javaslat jelentősen veszélyezteti a pénzügyi intézményrendszer stabilitását, és nagyon súlyos makrogazdasági következményekkel járhat. A bankszövetség sajtóközleményben jelentette be, hogy az elnökség pénteken délután rendkívüli ülést tartott, és az elérhető információk alapján elemezte a devizahitelek végtörlesztésének lehetővé tételéről felvetett javaslatot. Az elnökség a várható negatív hatásokra és veszélyekre felhívta a kormányzat figyelmét
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Lázár János bejelentésére reagálva közleményben erősítette meg: csak olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek a fizetőképes adósokat nem sodorják a nemfizetés irányába, s amelyek hatására a bankok tehervállalása nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét, amely a hazai gazdaság fenntartható fejlődésének egyik alappillére.
Magyar elemzők: a lépésnek komoly ára van
Minél nagyobb tömegben élnének az adósok a végtörlesztéssel, annál nagyobb lenne a bankok vesztesége, a devizakereslet pedig gyengítené a forint árfolyamát Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint. Éppen ezért az első piaci reakciók - a forint és az OTP árfolyamának gyengülése - logikus válasz volt a bejelentésre. A vezető elemző úgy véli, a javaslatot ebben a formában nem lehet megvalósítani. Ha nincs mögé téve semmilyen segítség, akkor az emberek többsége nem tud élni vele, legfeljebb a magasabb jövedelmű, gazdagabb rétegek tudják ezt megtenni. Extrém esetben, ha minden frankhitelt visszafizetnének, az 1100 milliárd forint veszteséget jelentene a bankszektornak. Hozzátette, hogy a bankok többsége jelenleg is veszteséges.
A devizahitelek arányának csökkenése jelentős kockázatot venne ki a rendszerből, és lényegesen javítaná Magyarország nemzetközi megítélését az Equilor közleménye szerint. Ez azonban csak hosszabb távon igaz, mert a pénzügyi rendszert érintő bizonytalanságok rövid távon megingathatják a befektetői bizalmat. Számításaik szerint a javaslat - ha mindenki visszafizetné az összes hitelét - a hitelállományra vetítve az OTP-nek legrosszabb esetben 150-200 milliárd forintos veszteséget jelentene, ami részvényenként 500-700 forintot tesz ki . A befektetési társaság véleménye szerint a javaslat ebben a formában nem valósul meg.
London: a kormánystratégiát is veszélyeztetheti
Az éves magyar GDP több mint 3 százalékának megfelelő - akár 3,4 milliárd euró - veszteséget is okozhatna a magyar bankrendszernek, ha a javaslatot jelenlegi formájában fogadják el, áll az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlege felzárkózó piaci elemzőinek pénteki gyorsjelentésében.
Abban, hogy a kormányfrakció e javaslattal is megpróbált segíteni a törlesztéseikkel küszködő devizahiteleseken, fontos tényező lehetett, hogy a kormány gyenge makrokörnyezetben készül még további takarékossági intézkedésekre, olvasható a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői által péntek este befektetőknek összeállított részletes értékelésében. Véleményük szerint a programban való részvételi arány valószínűleg csekély lenne, mivel a kis- és közepes jövedelmű adósoknak nincs elegendő pénzük hiteleik egy összegű törlesztéséhez.
A JP Morgan szakértői közölték: tudomásuk szerint a kormány korábban arról biztosította a bankokat, hogy a rájuk kivetett, három évre szóló - évente a GDP-érték 0,7 százalékának megfelelő - különadókon felül más egyszeri intézkedéseket nem ró ki rájuk. Az egy összegű végtörlesztésról szóló javaslat, már akkor is, ha a hitelek felvevőinek csupán 10 százaléka élne a lehetőséggel, további 0,3 százalékos GDP-arányos veszteséget okozna a bankoknak. Ha a kormány „felrúgja ezt az informális megállapodást", annak „középtávú növekedési következményei hátrányosak lennének a kormány átfogó fejlesztési stratégiájára" - fogalmaztak elemzésükben a szakértők. Hozzátették: a vasárnapi kormánydöntésig „a javaslat hátrányai mindinkább világossá válnak", és nagy a valószínűsége, hogy azt nem fogadják el. Ha mégis ez történne, akkor az intézkedést EU-bíróságokon támadnák meg, mivel az már élő szerződések egyoldalú törlésével érne fel.
