A Magyarország piacvezető privátbanki tanácsadó cégének ügyvezetője arra emlékeztet, hogy a hazai vagyonkoncentráció nemzetközi összehasonlításban is párját ritkító: háztartások felső 10 százaléka birtokolja ma a teljes pénzügyi vagyon 68 százalékát, a részvény- és részesedésállomány 92 százalékát, vagyis a valódi vállalati és tőkepiaci vagyon rendkívül koncentrált. Ráadásul a felső 0,3-0,5 százalék már nemhogy a felső 10 százaléktól, de a felső 1-2 százaléktól is gyorsuló ütemben távolodik. A felső decilis és a legfelső centilis közötti átlagos vagyoni rés 2017 és 2023 között 516 millió forintról 924 millió forint fölé nőtt, ami arra utal, hogy a „gazdagok” kategóriáján belül is külön elit képződött.
A Blochamps szerint ebből az következik, hogy az 1 milliárdos határ politikailag hangzatos, de szakmailag félrevisz. Egy családi vállalkozás, telephely, üzletrész, néhány ingatlan és befektetési eszköz együtt már érintetté sorolhat olyan magyar tulajdonosokat is, akik nem adóstruktúrákban ülnek, nem vitték ki a vagyonukat, és mindig is itt fizetnek társasági adót, iparűzési adót, járulékot és osztalékadót.
A korábbi Blochamps-becslés szerint az 1 milliárdos induló küszöb széles és adminisztratív beszedési szempontból költséges adóalapot nyitna meg, az elsődleges lakóingatlan beszámításától függően cca 170-200 milliárdos várható adóbevétellel, miközben egy 10 milliárdos induló határ ezt az elméleti éves bevételi plafont csak korlátozottan csökkentené, vagyis miközben az adó hatóköre csökkenne, a potenciális adóalap érdemi része megmaradna. A magasabb adóküszöb jobban célozná a valódi nagyvagyonokat, és jelentősen kevesebb itthon termelő, vagyonát itthon tartó hazai vállalkozót kényszerítene értékbecslési, nyilatkozati és likviditási kockázat alá.
