Az adóhivatal teljes követelésállománya ugyanakkor a behajthatatlanná nyilvánított állománnyal együtt egy év alatt 6,3 százalékkal, 1828 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött - írja a Világgazdaság.
A behajthatatlan állomány több mint felét magánszemélyek, ötödét kényszertörlési eljárás alatti cégek, kisebb részét pedig működő cégek és a technikai megszűntek halmozták fel. Egyidejűleg 2019-ben jelentősen csökkent a tartozó adózók száma, mivel számos követelést véglegesen leírtak a kényszertörlési eljárásokban.
Az adóhatóság adatai szerint 2019. december 31-én több mint 1 millió 130 ezer adózónak volt hátraléka, ezen belül a működő gazdálkodók száma 4335-tel nőtt, a többi kategóriában kevesebb volt a hátralékos. A NAV hátralékállományának 70 százaléka nem működő vállalkozáshoz kapcsolódott.
A cikkben rámutatnak, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent mind a hátralékosok száma, mind az állomány értéke: 2015-ben még 1, 7 millió adózó több mint 2453 milliárd forinttal tartozott az adóhatóságnak. A kedvező hátralékkezelési eredményekhez a folyamatos behajthatóságvizsgálat, a behajthatatlanná nyilvánítás tervszerű alkalmazása jelentősen hozzájárult. A NAV tavaly előnyben részesítette a nagyobb összegű hátralékok kezelését, így sikerült év közben mérsékelnie a működő vállalkozások hátralékát. Ez viszont a nem működő adózói hátralékállomány növekedéséhez vezetett.
Mi számít behajthatatlan követelésnek?
Az idei évtől megváltozott a NAV-nál a behajthatatlan követelések nyilvántartása. Az a tartozás minősül behajthatatlannak, amely az adóhivatal teljes körű végrehajtási eljárása ellenére sem térül meg. Ezeket az adóhatóság korábban elkülönítetten letéti kartonon tartotta nyilván, és ideiglenesen törölte az adózók adószámlájáról. A jogszabály-módosítással 2020. január 1-jétől az adóhivatal a korábbi behajthatatlan tartozásokat újra az adózók adószámláin jeleníti meg, így valamennyi adózói tartozás egy helyen látszik.
